Magyar Mágnás - Gazdag nemzet - Erős nemzet
2018. december 12.
Főoldal · Alapfogalmak · Cash Flow · Gazdag nemzet - erős nemzet   Rólunk · Kapcsolat · Támogass!
Főolal » Alapfogalmak
Személyes pénzügyek Tőzsde Ingatlan Kvíz Számológép Játék MM iskola
NAPI ÁRFOLYAMOK
1 EUR = 1.138 USD  
1 EUR = 4.653 RON  
1 EUR = 323.403 HUF  
1 USD = 113.140 JPY  
SZAVAZÁS
Szamodra fontosabb a csalad mint a penz?
Igen
Nem
HÍRLEVÉL


Pénzügyi Kézikönyv

Támogasd a Magyar Mágnást!

Alapfogalmak

abdeghiklmoprstv

teljes lista

Teljes lista


Osztalékhozam

Pénzügyi mutató, mely kiszámítja, hogy a cég mennyi osztalékot fizet évente, a részvény árához viszonyítva. Ha nincs árfolyamnyereség, akkor az osztalék hozama egyenlő a részvénybe fektetett tőke megtérülésével.

 

Osztalékhozam = részvényenkénti osztalék/részvény ára

 

Az osztalékhozam megmutatja, hogy mennyi készpénzáramlást kap valaki a részvénybe fektetett penzéért. Azok a befektetők, akik számára fontos az állandó készpénzáramlás, előnyben fogják részesíteni a rendszeresen magas osztalékot fizető cégeket.

Például: az A cég 3 euró osztalékot fizet részvényenként, a B cég is 3 eurót fizet részvényenként. Az A cég részvényének ára 30 euró, és a B cég részvényének ára 40 euró.

Osztalékhozam A cég = 3/30 = 0.1, vagyis 10%

Osztalékhozam B cég = 3/40 = 0.075, vagyis 7.5%

Ebben az esetben az a befektető, akinek fontos a nagy osztalék, A részvényt fog vásárolni (feltéve, hogy minden más tényező egyenlő a 2 cég esetében).

 


Gyorsráta

Angolul sav-tesztnek is nevezik, és nagyban hasonlít a likviditási mutatóhoz. Megmutatja, hogy a cég elméletileg mennyire képes a leglikvidebb forgószeközeiből kifizetni a rövid lejáratú tartozásait.

 

Gyorsráta = (forgóeszközök - készletek)/ rövid lejáratú tartozások

 

Tehát a gyorsráta nem veszi figyelembe a készleteket, mint forrásokat a tartozások kifizetéséhez. Ennek logikája abban rejlik, hogy a készletek kevésbe likvid eszközök - ahhoz, hogy pénzzé váljanak, előbb el kell őket adni, majd a pénzt meg is kell kapni a vevőktől.
Ha a gyorsráta értéke 1 alatt van, akkor a cég nem tudja kifizetni a rövid lejáratú tartozásait (feltéve, ha mind egyszerre kerülnek kifizetésre).

Ha nagy a különbség a likviditási mutató és a gyorsráta között, azt jelenti, hogy a cégnek jelentős mértékű készletei vannak és nagyban függ ezektől.

A sav-teszt elnevezés onnan származik, hogy az aranybányászok savba mártották a bányászott fémet, hogy meggyőzödjenek róla: arany-e vagy sem. Az aranyat a sav nem oldja, ezért ami átment a sav teszten, az igazi arany volt. A cégek esetében is elmondható, hogy jó cég az, amelyik sikerrel átmegy a sav teszten.

 


Likviditás mutató

A likviditási mutató azt méri, hogy a cég képes-e kifizetni rövid távú tartozásait.

 

Likviditás = forgóeszközök / rövid lejáratú kötelezettségek


Az arány megmutatja, hogy a cég elméletileg ki tudja-e fizetni a rövid lejáratú kötelezettségeit (beszállítók, hitelek) a forgóeszközeiből (készpénz, készletek, vevőkövetelések).

Ha a mutató értéke 1 alatt van, azt jelenti, hogy képtelenség lenne kifizetni az összes rövid lejáratú tartozást, ha azokat hirtelen egyszerre kellene kiegyenlíteni. Ez egy rossz jel, és bár nem jelenti azt, hogy a cég rögtön csődbe megy, de mindenképpen egy vészjelző.

Ha a likviditási mutató értéke tartósan, évről évre 1 alatt van, akkor előbb-utóbb a cégnek kifizetési gondjai lesznek.

A likviditási mutatóból fejlesztették ki a gyorsrátát, ami lényegében ugyanaz, az eltérés csupán annyi, hogy a forgóeszközök közül kivonja a készleteket.

 


Vevőállomány forgási sebessége

A cég adósainak fizetési fegyelmét mutatja meg. Ebben az esetben elosztjuk az árbevételt a vevőkövetelések egyenlegével.

 

Vevőállomány forgási sebessége = árbevétel / vevőkövetelések

vagy

Vevőállomány forgási sebessége = Határidős fizetésből származó árbevétel / vevőkövetelések

 

Az árbevétel esetében használhatjuk a teljes árbevételt vagy a teljes árbevételből kivonhatjuk a készpénzben kifizetett eladásokat. Mivel mindkét módszer használatban van, a mutató elemzésekor mindig tisztában kell lenni, hogy az adott esetben melyik értéket használták.
Határidős fizetésből származó árbevetel alatt azokat az eladásokat értjük, amelyeket a vevők, szerződés vagy egyezség szerint, bizonyos idő múlva fognak kifizetni - tehát nem helyben fizetnek.

Péádául ha a cég év végi vevőkövetelése 100.000 eur és az éves árbevétel 500.000 eur, akkor a vevők forgási sebessége = 500.000/100.000 = 5

Minél magasabb ez a mutató, annál hatékonyabban tudja a cég kezelni a vevőköveteléseit. Ha ez a mutató alacsony, akkor a a cég jelentős mértékben meghitelezi a vevőit, kamatmentesen - azaz nem követeli gyorsan vissza a pénzét a vevőktől.
Ha meg akarjuk tudni, hogy átlagosan hány napba kerül, míg a cég megkapja pénzét a vevőktől, akkor a következő számolást kell elvégezni:

= 365/ forgási sebesség = 73 nap a fenti esetben.

Tehát átlagosan 73 nap után fizetnek a vevők ebben az esetben.

 




 1   2   3   4   5  .... Következő oldal »
hírdetések