abdeghiklmoprstv
teljes lista
Teljes lista
Osztalékhozam Pénzügyi mutató, mely kiszámítja, hogy a cég mennyi osztalékot fizet évente, a részvény árához viszonyítva. Ha nincs árfolyamnyereség, akkor az osztalék hozama egyenlő a részvénybe fektetett tőke megtérülésével.
Osztalékhozam = részvényenkénti osztalék/részvény ára
Az osztalékhozam megmutatja, hogy mennyi készpénzáramlást kap valaki a részvénybe fektetett penzéért. Azok a befektetők, akik számára fontos az állandó készpénzáramlás, előnyben fogják részesíteni a rendszeresen magas osztalékot fizető cégeket.
Például: az A cég 3 euró osztalékot fizet részvényenként, a B cég is 3 eurót fizet részvényenként. Az A cég részvényének ára 30 euró, és a B cég részvényének ára 40 euró.
Osztalékhozam A cég = 3/30 = 0.1, vagyis 10%
Osztalékhozam B cég = 3/40 = 0.075, vagyis 7.5%
Ebben az esetben az a befektető, akinek fontos a nagy osztalék, A részvényt fog vásárolni (feltéve, hogy minden más tényező egyenlő a 2 cég esetében).
Gyorsráta Angolul sav-tesztnek is nevezik, és nagyban hasonlít a likviditási mutatóhoz. Megmutatja, hogy a cég elméletileg mennyire képes a leglikvidebb forgószeközeiből kifizetni a rövid lejáratú tartozásait.
Gyorsráta = (forgóeszközök - készletek)/ rövid lejáratú tartozások
Tehát a gyorsráta nem veszi figyelembe a készleteket, mint forrásokat a tartozások kifizetéséhez. Ennek logikája abban rejlik, hogy a készletek kevésbe likvid eszközök - ahhoz, hogy pénzzé váljanak, előbb el kell őket adni, majd a pénzt meg is kell kapni a vevőktől.
Ha a gyorsráta értéke 1 alatt van, akkor a cég nem tudja kifizetni a rövid lejáratú tartozásait (feltéve, ha mind egyszerre kerülnek kifizetésre).
Ha nagy a különbség a likviditási mutató és a gyorsráta között, azt jelenti, hogy a cégnek jelentős mértékű készletei vannak és nagyban függ ezektől.
A sav-teszt elnevezés onnan származik, hogy az aranybányászok savba mártották a bányászott fémet, hogy meggyőzödjenek róla: arany-e vagy sem. Az aranyat a sav nem oldja, ezért ami átment a sav teszten, az igazi arany volt. A cégek esetében is elmondható, hogy jó cég az, amelyik sikerrel átmegy a sav teszten.
Likviditás mutató A likviditási mutató azt méri, hogy a cég képes-e kifizetni rövid távú tartozásait.
Likviditás = forgóeszközök / rövid lejáratú kötelezettségek
Az arány megmutatja, hogy a cég elméletileg ki tudja-e fizetni a rövid lejáratú kötelezettségeit (beszállítók, hitelek) a forgóeszközeiből (készpénz, készletek, vevőkövetelések).
Ha a mutató értéke 1 alatt van, azt jelenti, hogy képtelenség lenne kifizetni az összes rövid lejáratú tartozást, ha azokat hirtelen egyszerre kellene kiegyenlíteni. Ez egy rossz jel, és bár nem jelenti azt, hogy a cég rögtön csődbe megy, de mindenképpen egy vészjelző.
Ha a likviditási mutató értéke tartósan, évről évre 1 alatt van, akkor előbb-utóbb a cégnek kifizetési gondjai lesznek.
A likviditási mutatóból fejlesztették ki a gyorsrátát, ami lényegében ugyanaz, az eltérés csupán annyi, hogy a forgóeszközök közül kivonja a készleteket.
Vevőállomány forgási sebessége A cég adósainak fizetési fegyelmét mutatja meg. Ebben az esetben elosztjuk az árbevételt a vevőkövetelések egyenlegével.
Vevőállomány forgási sebessége = árbevétel / vevőkövetelések
vagy
Vevőállomány forgási sebessége = Határidős fizetésből származó árbevétel / vevőkövetelések
Az árbevétel esetében használhatjuk a teljes árbevételt vagy a teljes árbevételből kivonhatjuk a készpénzben kifizetett eladásokat. Mivel mindkét módszer használatban van, a mutató elemzésekor mindig tisztában kell lenni, hogy az adott esetben melyik értéket használták.
Határidős fizetésből származó árbevetel alatt azokat az eladásokat értjük, amelyeket a vevők, szerződés vagy egyezség szerint, bizonyos idő múlva fognak kifizetni - tehát nem helyben fizetnek.
Péádául ha a cég év végi vevőkövetelése 100.000 eur és az éves árbevétel 500.000 eur, akkor a vevők forgási sebessége = 500.000/100.000 = 5
Minél magasabb ez a mutató, annál hatékonyabban tudja a cég kezelni a vevőköveteléseit. Ha ez a mutató alacsony, akkor a a cég jelentős mértékben meghitelezi a vevőit, kamatmentesen - azaz nem követeli gyorsan vissza a pénzét a vevőktől.
Ha meg akarjuk tudni, hogy átlagosan hány napba kerül, míg a cég megkapja pénzét a vevőktől, akkor a következő számolást kell elvégezni:
= 365/ forgási sebesség = 73 nap a fenti esetben.
Tehát átlagosan 73 nap után fizetnek a vevők ebben az esetben.
| 
