Magyar Mágnás - Gazdag nemzet - Erős nemzet
2017. december 13.
Főoldal · Alapfogalmak · Cash Flow · Gazdag nemzet - erős nemzet   Rólunk · Kapcsolat · Támogass!
Főolal » Gazdag nemzet - erős nemzet
Személyes pénzügyek Tőzsde Ingatlan Kvíz Számológép Játék MM iskola
NAPI ÁRFOLYAMOK
1 EUR = 1.178 USD  
1 EUR = 4.636 RON  
1 EUR = 314.319 HUF  
1 USD = 113.459 JPY  
SZAVAZÁS
Szerinted képes vagy a piaci átlagnál nagyobb hozamot elérni?
Igen.
Eddig nem jött össze...
HÍRLEVÉL


Pénzügyi Kézikönyv

Támogasd a Magyar Mágnást!

A versenyképesség és megteremtése
2008. december 22.

Napjaink egyik leghíresebb közgazdásza, Michael Porter, több éves kutatás alapján arra a következtetésre jutott, hogy a nemzetek versenyképessége megalkotható, létrehozható tényező, és semmiképp nem egy öröklött (megadott) állapot. Kutatásai azt mutatják, hogy vannak bizonyos tényezők amelyek dontően befolyásolják egy nemzet versenyképességét. Ezek a tényezők 4 csoportra oszthatók:

Cégek stratégiája, szerkezete és versengése (az állandóan változó világban fontos hogyan állják meg a cégek a helyüket és milyen stratégiákat használnak versenytársaik legyőzésére)

  • A kereslet minősége és mértéke (ha a vásárlók igényesek és válogatósak, a cégeknek folyamatosan fejleszteni és újitani kell)

 

  • Kapcsolódó és támogató ágazatok jelenléte (ha közel vannak egymáshoz a különböző iparágak, ez megkönnyíti az információ áramlását, segíti az innovatív tehnológiák átadását, alacsonyak a szállítási és kommunikációs költségek)

 

  • Kulcstényezők (azon tényezők, melyek versenyelőnyt biztosítanak a vetélytársakkal szemben: képzett munkaerő, tőkéhez való hozzáférés, kitűnő infrastruktúra; ezek mind megteremthetőek)

Ennek értelmében egy nemzet növelheti versenyképességét ha éppen úgy akarja, hiszen nagy befolyással rendelkezik azon tényezők felett amelyek a versenyképességet meghatározzák. A hangsúly az akaraton van.

Nemrég megjelent a Nemzetközi Gazdasági Fórum(World Economic Forum) által kiadott 2008-2009-re szóló jelentés, amely elemzi és rangsorolja a világ nemzeteinek versenyképességét. A lista élén, sok problémája ellenére, az Egyesült Államok van (5.74 ponttal). A következő 5 állam pedig a következő: Svájc(5.61), Dánia(5.58), Svédország(5.53), Szingapúr(5.53) és Finnország(5.50). Magyarország a 62. helyet foglalja el, hatalmasat esve az előző évhez képest, amikor a 47. helyen volt. Talán nem árt megjegyezni, hogy az esés már 2001 óta folyamatosan tart napjainkig.

Miért érdekes a fenti jelentés számunkra? Azért, mert egyértelműen megmutatja, hogy a világszintű versenyképesség elérése lehetséges kisebb nemzetek számára is, hiszen az első 6 helyen 5 olyan ország van, amelyeknek a lakossága nem haladja meg a 10 millió főt, és nem rendelkeznek világviszonylatban számottevő természeti forrásokkal vagy egyedülálló kincsekkel.

Milyen a versenyképes nemzet?

Lényegében a nemzeti versenyképesség növelésének célja egy magasabb társadalmi jólét, jól működő gazdaság és összességében egy erősebb nemzet megteremtése. A versenyképes nemzet rendelkezik bizonyos tulajdonságokkal, amiket érdemes tanulmányozni, de főleg átvenni és alkalmazni. Ezek a tulajdonságok és jellemzők a következőképpen foglalhatók össze:

Az intézményrendszer hatékonyan működik, áttetsző és korrupciómentes, ami egy barátságos és vonzó üzleti környezetet teremt;

Az infrastruktúra fejlett, az út- és energiahálózatok, távközlési csatornák elterjedése és mélysége csökkenti a költségeket és elősegíti a nemzeti gazdaság egyként való működését;

Politikai nyugodtság és szilárdság a jellemző, megteremtve a a hosszú távú növekedéshez szükséges stabil környezetet(makrogazdasági környezet);

A lakosság kitűnő egészségügyi ellátásban és oktatásban(alapfokú és magasfokú egyaránt) részesül, ami megkönnyíti a cégek számára a megfelelő alkalmazottak megtalálását, utánpótlását. Ugyanakkor jellemző a lakosság magas költözési hajlama is az országon belül, ami lehetővé teszi a munkaerő hatékony és gyors felhasználását a különböző cégek által;

Hajlandóság a legújabb tehnológiák alkalmazására, illetve a kutatás és fejlesztés nagymértékű támogatása, ami elősegíti egyre jobb termékek és szolgáltatások előállítását;

Magas termelékenység, ami abból adódik, hogy a meglévő korlátozott forrásokat olyan iparágakban használják fel ahol a legnagyobb hatékonyságot képes a nemzet elérni;

Magas életszínvonal és jólét. Köszönhetően a fentieknek az állampolgárok jövedelme viszonylag magas, bőségben élnek és elégedettek.

Láthatjuk, hogy a magas versenyképességű nemzetek több téren is folyamatosan jobbítanak, fejlesztenek, és minden ágazatnak megvan a maga hozzájárulása a sikerhez. Megfigyelhető az is, hogy a sikeres és versenyképes nemzetekben létrejött és működik egy bizonyos mértékű szinergia, ami azt jelenti, hogy a meglévő korlátozott forrásokat a legnagyobb hatékonysággal képesek felhasználni és a legnagyobb értéket tudják belőlük kihozni, teremteni.

Nemzetek vagy cégek versenyképessége?

Az utóbbi időben néhányan úgy tekintik, hogy a nemzet fogalma elavult, a globalizáció korában már értelmét vesztette a nemzetben való gondolkodás, és kizárólag a cégek versenyképességét kell vizsgálni. Hiszen, mondják, a cégek vesznek részt a nemzetközi versenyben, ők határozzák meg saját stratégiájukat, és sokszor jobban befolyásolják a környezetüket mint maga az állam. Ez egy liberális gondolkodásmód, amely a nemzetet, mint a megmaradás kőzegét, elveti. Akik így gondolkodnak, a következőket mondják:

„Nem vagyok magyar, hanem inkább világpolgár.” vagy „Egyéni szabadságom a legfontosabb dolog a világon.” és „Oda megyek dolgozni ahol többet fizetnek.”

Mégis úgy vélem, hogy a rohanó és egyre globalizálodó világ ellenére igenis van értelme nemzetben gondolkodni, és a nemzet versenyképességét, értékeit helyezni előtérbe. Ennek okai a következők:

  • Minden cégnek van egy otthona, hazája; még a multinacionális cégeknek is van egy fő székhelyük, és otthoni piacuk, ahonnan valamikor elindultak. Az otthoni piaci körülmények pedig döntőek voltak a cég sikerében, ezért nagy hatással vannak a cég értékrendjére is;

 

  • Sok cég vezetősége általában helyi nemzetiségű, még ha a tulajdonosok külföldiek is; kimutatott dolog, hogy a minél homogénabb vezetőség jobb eredményeket tud elérni, mivel jobban megértik egymást és könnyebben egyetértenek a célok kitűzésében, valamint egy bizonyos munkastílus alkalmazásában;

 

  • Minden cég adót fizet egy bizonyos államban; pontosan ezért nagyon fontos minden államnak (helyi közösségnek), hogy minél több cég legyen náluk bejegyezve, ezért megpróbálják a cégeket oda vonzani. Amint egy cég megveti a lábát egy másik országban, akarva akaratlan átveszi a helyi kultúra bizonyos elemeit, és bizonyos mértékben átalakul. Ez sokszor szükségszerű, mivel csak így lehet igazán megérteni az új piacot és ezáltal a megfelelő termékeket nyújtani az helyi piac számára. Még a multinacionális cégek különböző országokban levő leányvállalatai között is vannak kulturális különbségek, ami a helyi szokásokból és kultúrából eredeznek;

 

  • Az egyazon nemzethez tartozók között nagyobb az összetartás és erősebb a kapcsolat, mint a pl. egy multinacionális cég különböző országaiban dolgozó alkalmazottai között. Adott esetben a nemzettársak gondjai nagyobb hatással vannak ránk a társadalmi összefonódás, családi kapcsolatok, azonos helyi közösséghez tartozás révén.

Következésképpen a nemzeti értékek, bár első pillantásra elavultak, mégis létfontosságúak maradnak a továbbiakban is az üzleti élet és a versenyképesség számára, ezért ápolni kell őket, megadva nekik a megfelelő figyelmet. Esettanulmány gyanánt érdemes olvasni Japán gazdasági sikeréről, amelynek egyik fő tényezője a társadalmi összetartás, a külföldiek tudatos kiszorítása az üzleti életből, valamint a társadalom magasfokú homogén volta, ami az azonos értékekben és a kis életszínvonalbeli különbségekben fedezhető fel. Nekik sikerült exportálni is a nemzeti értékeiket a cégeiken keresztül, míg az amerikai „way of life” lényegesen kevesebb teret nyert mint máshol.

Versenyképes magyarság

Míg a legtöbb ország a saját versenyképességének növelésével van elfoglalva, érdemes elgondolkozni a saját céljainkon. Számunkra a nemzetnek sajátos jelentése van. A történelem nem volt kegyes hozzánk és az események úgy hozták, hogy a magyarság elszakadt egymástól (fontos itt megjegyezni, hogy nekünk magyaroknak is megvan a szerepünk ebben, mert rengeteg hibát követtünk el az idők során). Az okok elemzésére nem akarok kitérni, inkább a meglévő helyzet kezelését próbálom megközelíteni.

Egyértelmű, hogy a magyarság közötti kapcsolatok nem szűntek meg a határok átrajzolásával, és továbbra is összetartozónak érezzük magunkat kultúránk és nyelvünk révén. Majdnem minden magyarországinak vannak magyar rokonai és ismerősei az elszakadt területeken, és ez fordítva is igaz. Mi erdélyiek is rendszeresen követjük a „kinti” eseményeket és nem tudunk közömbösek lenni az anyaországi történésekkel szemben. Gazdasági szempontból is számottevőek a kapcsolatok, hiszen jelentős a munkaerő migrációja: az elmúlt években sok határon túli vállalt munkás Magyarországon, míg napjainkban ennek forditottja figyelhető meg, azaz magyarországiak vállalnak munkát erdélyi építkezésekben. Ezen kívül pedig sok magyarországi cég nyitott fiókot az elszakadt területeken, kihasználva a helyi magyar munkaerő adta előnyöket.

Figyelembe véve azt, hogy mi magyarok továbbra is összetartozunk, közös a kultúránk és nyelvünk, közös a történelmünk és őseink, íróink és költőink, úgy gondolom, hogy a gazdasági fejlődésünk is együtt kell történjen. Ezen okokból a nemzeti stratégia megalkotásakor mindig összmagyarságban kell gondolkodnunk és ha konkrétan a versenyképességről beszélünk, akkor az összmagyarság versenyképességének növelésére kell törekednünk.

Az biztos, hogy ez pótlólagos nehézségeket jelent számunkra más nemzetekhez viszonyítva, hiszen le kell győzni a létező államhatárok okozta nehézségeket, viszont a nemzeti egységnek és összetartozásnak soha nem lehet túl magas az ára.

Mik a teendők?

Figyelembe véve az eddig említett tényeket, nem árt pontokba foglalni a versenyképesség növeléséhez szükséges intézkedéseket, lépéseket.

Először tisztázni kell, hogy mennyire akarunk megfelelni az EU elvárásainak, illetve mennyi előnyünk származik abból, hogy követjük az EU által szabott irányt? Nem szabad elfelejteni, hogy EU tagságunk nem egy cél volt, hanem eszköz kell arra, hogy mi – a magyarság – a nemzeti céljainkat elérjük és ebből előnyünk származzon. A világ második legversenyképesebb állama (Svájc) például nem tagja az EU-nak, mégis jól megvan. Nem szabad azt sem figyelmen kívül hagyni, hogy világviszonylatban az EU versenyképessége is folyamatosan csökken, úgy az Egyesült Államokkal szemben, de egyre inkább Kínával és Indiával szemben is. Egy szó mint száz, sem az EU érdekei, előírásai, illetve más tagság és kötelezettség sem lehet fontosabb a magyar nemzeti érdeknél.

Egy stabil és üzletbarát környezetet kell teremteni megfelelő politikai és gazdasági döntések révén. Egy olyan intézményrendszert kell működtetni, ami segíti a beruházásokat, áttetsző és korrupciómentes, és hatékonyan használja fel a forrásokat. Ezeknek az intézményeknek működniük kell az elszakadt területeken is, alapítványok vagy más formában, azzal a kimondott(vagy nem kimondott) céllal, hogy segítsék a magyar vállalkozásokat amivel csak lehet (információk, lobbi, források). Ilyen intézmények működtetésére nagyon erős politikai akaratra van szükség, és olyan politikusokra, akik ellen tudnak állni a külföldi érdekkörök befolyásának és mindig a magyar érdekeket helyezik előtérbe.

Elő kell segíteni az innovatív tehnológiák használatát, valamint erőteljesen meg kell növelni a kutatási és fejlesztési költségeket. Az utóbbira sajnos az elszakított területeken csak a magánszférában (kerülhet sor), mivel az adott helyi hatalom nem lesz hajlandó (bár követelni lehet és kell is) magyar érdekeltségeket segíteni. A kutatásban és fejlesztésben nagy feladat hárul Magyarország parlamentjére és kormányára, akik ilyen törekvéseket elősegítő törvényeket kell meghozzanak (pl. a cégek kapjanak kedvezményt a kutatásra és fejlesztésre, segítsük elő fiataljaink külföldön való tanulását ösztöndíjakkal, nagy összegeket kell elkülöníteni az évi költségvetésből a kutatásra stb.).

Ebben a törekvésben kulcsszerepet vállalhat a Magyar Tudományos Akadémia, valamint az egyetemek is. Növelni kell a magyar egyetemek közti együttműködést (határon innen és túl egyaránt).

Tovább kell fejleszteni az infrastruktúrát, amely bár regionális viszonylatban aránylag még versenyképes, nemzetközi viszonylatban gyengének mondható. Az út- és vasúthálozatok fejlesztése mellett a kommunikációs csatornák (magas sebességű Internet, távközlés) is nagy szerepet kell kapjon.

 

Az oktatás szintjének és minőségének a növelése hosszútávon talán a legfontosabb, itt több dolgot is meg kell említeni:

  • Alapjában meg kell újítani már a középiskolai tanítást is. Egyrészt olyan módszereket kell bevezetni, amelyek segítenek megfogni a diákok figyelmét(itt érezhető gondok vannak), másrészt a tanároknak folyamatos képzéseket kell biztosítani, hogy lépést tudjanak tartani az új követelményekkel; be kell vezetni egy olyan tantárgyat, ami segít elsajátítani a személyes pénzügyek alapjait már a kamaszkorban;

 

  • Az egyetemi oktatást szorosan össze kell kapcsolni az üzleti ágazattal, hogy lehetőség nyíljon megismerni a munkaerőpiac legújabb követelményeit, valamint a cégek könnyebben és olcsóbban jussanak megfelelően képzett (illetve képzendő) munkaerőhöz;

 

  • Elő kell segíteni a magyar iskolák és egyetemek közötti együttműködést diák- és tanárcsere programokkal, látogatásokkal, kirándulásokkal (úgy tanárok mint diákok szintjén, határon innen és túl); ennek célja egy magas tudású, egymáshoz nyíltan közeledő és egymásban bízó magyar fiatalság képzése;

 

  • A cigányok integrálása csakis az oktatás segítségével lehetséges, kiskortól kezdve; ennek megfelelően nemcsak biztosítani kell számukra az oktatást, hanem kötelezővé is kell tenni. Ez a tovább halaszthatatlan folyamat mindkét fél számára előnyös lenne, és csakis a megfelelő jogszabályok életbe léptetésével lehet elérni (pl. a szociális segély folyosítását a gyerekek iskolába járásától lehet függővé tenni). Mindezt úgy kell megtenni, hogy a cigányság magáénak érezze programot, önérzetét ne sértse és ugyanakkor a program a kitűzött célt is elérje: tanult, dolgos, szorgalmas cigány fiatalok képzése, akik magukénak érzik a magyar értékeket is.

Következésképpen elmondható, hogy rengeteg a tennivaló és bőven van hova fejlődni. Ugyanakkor tudatosítani kell, hogy minden csakis rajtunk múlik. Összefogással és kitartással, lépésről lépésre igenis teremthetünk egy versenyképes és nagy magyar nemzetet itt, a Kárpát medencében.

 

Bitai László

« vissza

Szólj hozzá!

hírdetések