Magyar Mágnás - Gazdag nemzet - Erős nemzet
2017. december 13.
Főoldal · Alapfogalmak · Cash Flow · Gazdag nemzet - erős nemzet   Rólunk · Kapcsolat · Támogass!
Főolal » Gazdag nemzet - erős nemzet
Személyes pénzügyek Tőzsde Ingatlan Kvíz Számológép Játék MM iskola
NAPI ÁRFOLYAMOK
1 EUR = 1.178 USD  
1 EUR = 4.636 RON  
1 EUR = 314.319 HUF  
1 USD = 113.459 JPY  
SZAVAZÁS
Szerinted képes vagy a piaci átlagnál nagyobb hozamot elérni?
Igen.
Eddig nem jött össze...
HÍRLEVÉL


Pénzügyi Kézikönyv

Támogasd a Magyar Mágnást!

Gazdag nemzet - erős nemzet
2008. december 13.

Mi határozza meg egy nemzet nagyságát és erejét? A pénz befolyással van-e erre, és ha igen, mennyire?

Tagadhatatlan, hogy létezik összefüggés egy nemzet nagysága, hatalma és az állampolgárai pénzügyi helyzete között. Egy szegény nemzet képességeiben (katonai, gazdasági, külpolitikai) többnyire mindig le fog maradni a gazdag nemzetekkel szemben. Megtörténhet, hogy időről időre néhány szegényebb nemzet megerőlteti magát és bizonyos területeken felveszi a versenyt gazdagabb vetélytársaival, viszont ez az állapot sokáig nem tartható fenn.

Ennek egyik legjobb példája a hidegháború, ahol fegyverkezési verseny folyt a nyugati államok (gazdag államok) és a Szovjetunió között (szegény állam). Bizonyos ideig a szovjetek tudták tartani a lépést, de már a nyolcvanas évek végére a gazdaságuk nem bírta a hatalmas terhelést, és összeomlott, a nagy birodalom pedig felbomlott. A CIA kutatásai alapján a szovjet katonai költekezés növekedése a nyolcvanas években messze elmaradt az Egyesült Államok költekezés növekedésétől. A mesterségesen és ideológiai alapon létrehozott szovjet gazdaság már a hetvenes években ingadozni kezdett, és nem bírta tartani az iramot a nyugati államokkal. Gorbacsov nagyon jól tudta ezt és ezért döntött a szükségszerű változás mellett, feladva a költséges versenyt.

Ugyanakkor egyértelmű, hogy nem a természeti kincsek hiánya okozta az esést, hiszen ezekből talán a Szovjetuniónak volt a legtöbb a világon. A természeti kincsek kiaknázása viszont már a gazdaság, a gazdaságot alkotó cégek dolga. Minél több a sikeres cég annál erősebb az adott nemzet és ország gazdasága. A sikeres cégek története viszont szorosan összefonódik a magántulajdonnal, a magántulajdon pedig az egyének anyagi helyzetének egyik legnagyobb befolyásoló tényezője. Köztudott, hogy a kommunista államokban a magántulajdon nem létezett, ennek pedig természetesen nagy negatív hatása volt úgy a gazdaság egészére, mint az emberek életszínvonalára.

Egy nemzet tehát nem lesz feltétlenül gazdag csupán attól, hogy sok az ásványi kincse és nagyok a nyersanyag tartalékai. Sokkal inkább számít az emberek szorgalma, dolgossága, összetartása, műveltsége. A siker élő példája Japán, amelynek nagyon korlátozottak a természeti kincsei, és domborzatának nagy részét hegyek alkotják. A Japán nemzet mégis sikeresnek mondható, a siker alapjai pedig a társadalmi összefogás, a magas szintű oktatás, lelkiismeretes munka és nem utolsó sorban a nagy megtakarítási arány. Ezek segítségével Japán a világ második legnagyobb gazdaságát tudhatja magáénak, amellyel nagyon magas életszínvonal is társul.

Levonhatjuk tehát a következtetést, hogy minél erősebb egy nemzet gazdasága, annál erősebb maga a nemzet és az adott állam, úgy a belügyek rendezésében, mint a nemzetközi porondon is. Elmondhatjuk, hogy a gazdag nemzeteknek eggyel több lehetőségük(eszközük) van nemzetközi érdekeik érvényesítésére; persze az más kérdés, hogy élnek-e ezzel a lehetőséggel vagy sem.

Nekünk magyaroknak sem szabad ezt elfelejtenünk és törekednünk kell arra, hogy egy gazdag és erős nemzetet hozzunk létre. Mindig nagy volt a pénz ereje, de túlzás nélkül állíthatom, hogy manapság a pénz a világ ura és talán egyetlen tartós mozgatórugója. A pénz és profit utáni éhség miatt létezik a “globalizáció”, amelynek eredményei közismertek: multinacionális cégek vásárolják fel a magyar termőföldet és ingatlanokat, befolyással vannak a politikai döntésekre, sőt, más helyeken még háborúkat is képesek kirobbantani.

Ráadásul az átlagember azt sem érti, hogy mi történik, csupán az eredményeket látja: bezárják a magyar cégeket, nő a munkanélküliség, csupán importált élelmiszer kapható, az iskolákat megszüntetik, az egészségügy tönkremegy (az utóbbi kettő nem kötődik szorosan a globalizációhoz, mégis Magyarországon elég szoros az összefüggés véleményem szerint).

Ezek mind szomorú tények, de a jó hír az, hogy nem kell beletörődni, ugyanis van egy kiút. Igen, létezik megoldás. Mivel a dolgok nyitja a pénz, erre kell összpontosítanunk. „Fight fire with fire!” – mondja egy angol közmondás, nagyon okosan. Tehát a globalizáció fegyverét kell felhasználnunk saját maga ellen: a pénzt!

Mi tehát a teendő?

Fejlesztenünk kell pénzügyi műveltségünket, értenünk kell a pénzügyekhez. Takarékoskodás, a pénz befektetése, sikeres vállalkozások indítása, egymás támogatása – mindezeket meg kell tanulni és szüntelenül ismételni, gyakorolni.

Ha idejében tervezzük meg egyéni pénzügyeinket, lehetőséget teremtünk nagy, sok gyerekes család vállalására, és egy boldog családi életre. Lehetővé válik a sok gyerek vállalása, ami sokszor anyagi gondok miatt nem valósulhat meg.

 

Gazdag nemzetként tudjuk igazán hatékonyan megvédeni magyar érdekeinket a Kárpát-medencében, és csak így vagyunk képesek kultúránkra és oktatásunkra többet áldozni. Iskolákat, egyetemeket tudunk alapítani és őket jól felszerelni, hogy a sok magyar gyerek a legmagasabb szintű oktatásban részesüljön, és a legversenyképesebbek legyenek a munkapiacon.

Már a nagy erdélyi fejedelem, Bethlen Gábor is felismerte az iskolák fontosságát, és uralkodása alatt 12 iskolát alapított, sok pénzt fordított az oktatásra. Ezek közül a legfontosabb az “akadémia” megalapítása, amely első ízben Gyulafehérváron, majd leégése után Nagyenyeden működött. Az akadémián magas képzettségű, nyugat-európai tanárok tanítottak a legmagasabb színvonalon, és az iskola világszinvonalú volt. Nem utolsó sorban meg kell említeni, hogy annak idején az akadémia rengeteg pénzt kapott: Nagyenyed és az összes környező falu jövedelme az iskolának volt alárendelve.

Ugyanezt megtehetjük a XXI. Században is, hogy európai- és világszintű tudású fiataljaink itthon tanulhassanak, dolgozhassanak és a magyarságot felvirágoztassák.

A változás minden bizonnyal nem fog egyből bekövetkezni. Igazi eredmények eléréséhez idő és kitartás kell. Hosszú évekig kell szorgosan dolgozni, takarékoskodni, befektetni, összetartani, gyereket nevelni és ezt a gondolkodásmódot a nekik is átadni, megtanítani.

Ez az, amit tehetünk, amit tennünk kell. Mindenki a maga módján, lehetőségei szerint, a szülőhelyén. "Sok lúd disznót győz" - mondják. Egyetértek.

Hiszem, hogy az eredmény nem marad el és néhány évtized múlva a magyarság erősebb lesz a Kárpát-medencében mint most. Ne feledjük, a siker titka a nemzedékeken túlmutató, hosszú távon való gondolkodás.

 

Bitai László

 

Hasonló cikkek:

Visszafejlődés

II. Rákóczi Ferenc pénzügyi politikája

Gazdag nemzet - erős nemzet

Idegenek véleménye a magyarokról

A versenyképesség és megteremtése

A hazáról és haladásról

 

 

 

 

 

 

 

« vissza

Szólj hozzá!

hírdetések