Magyar Mágnás - Gazdag nemzet - Erős nemzet
2018. október 18.
Főoldal · Alapfogalmak · Cash Flow · Gazdag nemzet - erős nemzet   Rólunk · Kapcsolat · Támogass!
Főolal » Személyes pénzügyek
Személyes pénzügyek Tőzsde Ingatlan Kvíz Számológép Játék MM iskola
NAPI ÁRFOLYAMOK
1 EUR = 1.156 USD  
1 EUR = 4.667 RON  
1 EUR = 322.353 HUF  
1 USD = 112.211 JPY  
SZAVAZÁS
Szerinted képes vagy a piaci átlagnál nagyobb hozamot elérni?
Igen.
Eddig nem jött össze...
HÍRLEVÉL


Pénzügyi Kézikönyv

Támogasd a Magyar Mágnást!

Bírod a rozsdát?
2009. május 26.

Az infláció az árak általános emelkedését jelenti, a pénz vásárlóerejének csökkenése következtében. Az infláció folyamatosan lemorzsolja a pénz erejét - olyan ez, mint amikor a vasat kinn hagyjuk a szabadban, és idővel megeszi a rozsda. Hasonlóképpen, ha a pénzt félretesszük (pl. elrejtjük a lakás valamelyik sötét zugában), a valós értéke szüntelenül csökkenni fog az infláció következtében. Az infláció a pénzügyi világ rozsdája.

 

Ha van ma 1.000 euród a fiókban, és az infláció évi 6%, akkor jővő ilyenkor a pénzed már csak 943 eurót fog érni, ha pedig még egy évig tartod a fiókban, csak 890 eurót. Ez biza elég nagy értékvesztés csupán 2 év alatt, ha pedig tovább folytatjuk a gondolatmenetet, kiszámíthatjuk, hogy 10 év múlva a pénzed 558 eurót fog érni. Tulajdonképpen azt jelenti, hogy 10 év múlva az 1.000 euródra csak annyi terméket vásárolhatsz, mint ma 558 euróval.

 

Most pedig tegyük fel, hogy nem teszel úgy, mint a lakosság többi része, és ha egy kis pénzed van, azt befekteted. Részvényekbe, kincstárjegyekbe, kötvényekbe, állampapírokba vagy bankbetétbe. Bármibe is fektess, elvárod, hogy a pénzed növekedjen, elvégre is pont ez a célod. Amennyiben nincs infláció, ez valóban be is következik, és a pénzed szépen növekedik az idő során.

 

Csakhogy a valóságban van infláció, majdnem mindig és majdnem minden országban. Van ahol magas, van ahol alacsonyabb. Az inflációt az illető ország statisztikai hivatala méri, és teszi közzé. Közép-kelet európában az infláció mértéke aránylag magas volt a fejlett országokhoz képest, és megszoktuk a 6-8%-os évi értékcsökkenést. Az európai átlag ennél jóval alacsonyabb, 3-4% körül van.

 

Az infláció tehát egy olyan tényező, amit egyszerűen nem lehet figyelmen kívül hagyni ha a hosszú távú pénzügyi céljaidról van szó, mint pl. a nyugdíjas éveidre való tervezés. Ezért a hosszú távú befektetések esetében a várható éves hozamot csökkenteni kell a várható infláció mértékével.

 

Lássuk tehát, mi történik ilyenkor. Ha az 1.000 euródat egy bankbetétbe helyezed, aminek éves kamatja 6%, akkor 10 év múlva 1.791 euród lesz. Ha viszont a 10 év alatt átlagosan évi 4%-os infláció volt, akkor a befektetésed csupán 1.210 eurót fog érni. Ezzel szemben ha részvényekbe fekteted a pénzed, és évi 16%-os hozamot érsz el, akkor 10 év múlva 4.411 eurónyi részvényed lesz, aminek valós értéke 2.980 euró. Ezek csak elméleti számítások, az évek során a hozam és az infláció mértéke is nagy valószínűséggel változni fog.

 

Ezek a számítások mindenki számára fontosak, de főleg azok kell odafigyeljenek, akik a nyugdíjas éveiket tervezgetik és a visszavonulásra gondolnak. A visszavonulás idején többféle jövedelmed lehet: állami nyugdíj, magánnyugdíj vagy a befektetéseid hozama. A nyugdíjra tervezett befektetések ezért általában alacsony kockázatú, fix jövedelmet biztosító befektetések szoktak lenni. Mivel alacsony kockázattal alacsony hozam párosul, a befektetések közül ezek vannak a legjobban kitéve az infláció okozta elértéktelenedésnek. Ezért időben kell számolni a várható hozamokkal és a várható infláció hatásával.

 

Ez elsősorban azt jelenti, hogy ne becsüld túl a várható fix jövedelem értékét. Ha például visszavonulásod első évében arra számítasz, hogy elsősorban a 50.000 eurónyi kötvényeid hozamából fogsz megélni, akkor számolj utána. Ez 9%-os hozammal évi 4.500 eurót jelent, ami havi 375 euró. Ez az osszeg viszont minden évben csökkenni fog az inflációval (legyen 4%), és nyugdíjad 4-ik évében a havi jövedelem éréke már csak 320 euró lesz. Ehelyett talán jobb ötlet egy ingatlanba fektetni, és ezt bérbe adni. A lakbért pedig nyugodtan lehet emelni az infláció mértékével.

 

Az infláció azok döntését is befolyásolja, akik takarékoskodni akarnak. Ha pl. kiszámítod, hogy a céljaid elérésére (ingatlanvásárlás, más befektetés) évente meg kell takarítanod 5.000 eurót, és az infláció 5%, akkor tulajdonképpen első évben 5.000 eurót, második évben 5.250 eurót (5000x1.05), harmadik évben pedig 5.512 eurót kell félretegyél, és így tovább. Minden évben növelned kell az összeget az infláció mértékével ahhoz, hogy tartsad ugyanazt a kijelölt szintet (ugyanazt a vásárlóerőt).

 

Az infláció természetesen mindig változik, azonban soha nem szabad szem elől téveszteni. Amikor a befektetéseid hozamát kívánod kiszámítani, mindig vedd figyelembe az értékét. Évente legalább egyszer végezz ilyen számításokat, hogy tudd, merre haladsz és idejében tudd a szükséges módosításokat véghezvinni. Küzdj a rozsda ellen!

 

Bitai László

« vissza

Szólj hozzá!

hírdetések