Mit tanítsunk gyerekeinknek a pénzről?
2011. június 4.

Megtörténhet, hogy gyerekorodban te sem kaptál szüleidtől megfelelő pénzügyi oktatást. Ennek hiányában lehet, hogy rossz pénzügyi döntést hoztál és erre sokszor csak azután jöttél rá, miután már komolyan érezhetők voltak a döntés negatív hatásai. Azonban ha azt akarod, hogy gyerekeid ne kövessenek el hasonló hibákat, jobb, ha már kiskortól kezdve tanítod őket a pénzügyek helyes kezelésére. Ebben az irásban néhány tanácsot kapsz ezzel kapcsolatban.

A pénzről beszélni kell a családban. Nemcsak a gyerekekkel, hanem elsősorban a pároddal. A családi veszekedések nagyrésze az anyagiak (anyagiak hiánya) miatt keletkezik és sokszor ilyesmiből a gyerekek csak annyit értenek, hogy baj van. Azt értik, hogy kevés a pénz a családban, de azt nem, hogy miért, és mikor felnőnek, ők sem fogják tudni jobban kezelni pénzügyeiket.
Ezért nagyon fontos az, hogy a családban a pénz ne legyen tabutéma a szülők között és ne csak akkor kerüljön elő, amikor már veszekedés lesz belőle. A gyerekeknek már kiskortól fontos látni azt, hogy a családban a pénzügyeket meg lehet beszélni, és nem kell félni a pénztől.

Amikor a gyerekek már betöltik a 2 évet, és beszélni kezdenek, a pénzt is kezdik megismerni. Még nem tudják pontosan, hogy mi az értéke, de már meg lehet nekik tanítani, hogy ne vegyék a szájukba, mert piszkos, illetve hogy mossanak kezet miután pénzzel matatnak. Ugyanakkor arra is képesek, hogy a különféle érméket megkülönböztessenek egymástól, hisz másképp néznek ki.

Amint a 4 évet betöltik, már komolyabban lehet foglalkozni az oktatással. Meg lehet tanítani őket a különböző bankók értékére és megkülönböztetésére. Ilyenkor már azt is értik, hogy a pénznek értéke van. Ha elvisszük őket magunkkal vásárolni, és a polcról mindenfélét kérnek, meg lehet magyarázni, hogy ennyi meg ennyi pénzre van szükség annak a dolognak a megvásárlásához. Arra is lehet ösztönözni őket, hogy a születésnapi vagy más ajándékpénzt félretegyék, gyűjtsék későbbi vásárlásra vagy befektetésre.

Kisiskolás korukban már elsajátítják a számtani alapműveleteket, és gond nélkül felismerik az érmék és a papírpénzek értékét. Ilyenkor már lehet nekik adni egy minimális napi vagy heti zsebpénzt, hogy tanuljanak meg gazdálkodni vele. Ha túl hamar elköltik és többet kérnek, akkor nyugodtan meg lehet mondani nekik, hogy nincs több, és hogy költsenek a saját félretett pénzükből.
Meg lehet őket tanítani a különféle termékek árának összehasonlítására, valamint engedni lehet őket, hogy fizessenek a kasszánál.

A középiskolás gyerekek már tisztában vannak azzal, hogy pénzzel majdnem bármit meg lehet vásárolni. Ebben a korban azonban már kezdnek felfigyelni és a sajtóban is hallani bonyolultabb fogalmakat is, mint például adó, infláció, munkanélküliség, minimálbér. A szülőknek időt kell szánniuk ezen fogalmak bő (és akár többszöri) elmagyarázására, mielőtt a gyerek megijedne és elidegenkedne tőlük, mivel nem érti őket.
Lehet nekik ugyanakkor beszélni a bankról, hitelkártyáról, jelzáloghitelről, valamint a hitel veszélyeiről. Egyszerű szavakkal el lehet magyarázni nekik, hogy mi a kamat, és mi történik, ha valaki nem fizeti vissza a hitelt.

Líceumban sok gyerek fog közgazdaságtant és könyvelési alaptételeket tanulni. Azon gyerekek esetében viszont, akik nem tanulnak ilyen tantárgyakat, ajánlott, hogy a szülő állítson össze egy kis anyagot, amely segítségével átveszik a főbb dolgokat. Ne felejtsük, hogy mindenkinek ismernie kell a pénzügyi alapfogalmakat, függetlenül attól, hogy zeneosztályba, sportra vagy matekosztályba jár. Ismerniük kell a megtakarítás fontosságát, a folyószámlát, a megtakarítási számlát, ezekről lehet beszélni nekik.

Az egyetemen a legtöbb fiatalnak biztosítva van a tanuláshoz szükséges pénzügyi háttér a szülők által. Ilyenkor már sokan tudnak gazdálkodni a pénzzel, de azért időnként nem árt rákérdezni konkrétan, hogy mennyi pénze van, van-e elmaradt fizetnivalója, van-e hitelkártyája (nagyon veszélyes). Nem kell azonban rögtön kifizetni helyettük a számlákat, mert ha mindig segít nekik valaki, soha nem fogják megtanulni a felelősségteljes viselkedést.

Amint a gyerek kezd növekedni, javasolt a következőkre felhívni a figyelmüket (nincsenek feltétlenül egy adott korhoz kötve):

A pénzkeresés alapja a kitartó munka és a befektetés. Ezt a kettőt kell megtanulni mihamarabb. Az igazság az, hogy a legtöbb ember nem örököl nagy vagyont, hanem munkával kell megkeresse a kenyerét. A legtöbb befektető is mindennapi munkával kezdte vagyona felépítését, és a gyerekeket is hozzá kell szoktatni ehhez a valósághoz.

Célokra van szükség - ez egyaránt igaz felnőttekre és gyerekekre is. A cél kitűzése után tervet kell készíteni a cél elérésére, a tervet pedig meg kell valósítani.

A jövedelem számít. Ha már dolgozik az ember, akkor nem mindegy, hogy mennyi pénzt kap érte. Bármilyen szakmája is legyen valakinek (ács, vízszerelő, mérnök, könyvelő stb.), a lényeg , hogy a legjobb legyen abban, amit csinál, mert a legjobb szakemberek keresik a legtöbb pénzt. A magyar ember mindig is jó szakember volt és az kell legyen a jövőben is, akinek a munkáját megbecsülik és ő maga is büszke rá.

Bitai László

« vissza

Szólj hozzá!