A készpénzáramlás(cash flow) elemzése 2009. január 6.
A cégek pénzügyi helyzetének pontos megértéséhez elengedhetetlen a pénzáramlás megértése, sok elemző szerint pedig ez a legfontosabb jelentés a 3 közül. Itt láthatjuk, hogy mennyi pénz ment ki a cégből, illetve mennyi jött be. Elsőre úgy tűnhet, hogy ez pont olyan, mint az eredménykimutatás, de tulajdonképpen lényeges eltérések vannak közöttük.
Az történik ugyanis, hogy az eredménykimutatásban nem a pénzáramlás elvét alkalmazzák, hanem az elkötelezettség elvét (teljesítmény szemléletű számvitel). Eszerint az eladásokat például akkor jegyzik be, amikor a szerződést aláírták és az árut leszállították (attól függetlenül, hogy az ügyfél fizetett-e vagy sem). Ugyanez érvényes a kötelezettségek kezelési módjára is. Tehát nem a pénzmozgást jegyzik, hanem a vállalat kötelezettségét. Ez a fajta megközelítés segít összekapcsolni az ugyanazon időszakban történt bevételeket a hozzájuk tartozó kiadásokkal.
Ezzel ellentétben a készpénzáramlás kizárólag a pénzmozgással foglalkozik, eladásoktól és költségektől függetlenül. Az eredménykimutatás ugyanis olyan elemeket is tartalmaz, amelyek függetlenek a pénzáramlástól (mint pl. az amortizációs költség, ami nem jelent pénzkiadást).
Ez az oka annak, hogy eltérés van a nettó profit és a vállalat készpénze között. Ezek csak akkor lennének egyenlőek, ha minden cég helyben fizetne minden vásárolt áruért. Ehelyett viszont legtöbbször a vásárlás utáni bizonyos, kisebb-nagyobb határidőn belül fizetnek, és ezért ideiglenes eltolódás keletkezik a profit és készpénzegyenleg között. Hosszú, több éves távon a kettő egyenlő kell legyen, az eltolódások csak rövid távon keletkeznek.
Az eredménykimutatás és a készpénzáramlás között az a különbség, hogy míg az első alapján ha profit 100 EUR akkor ez nem biztos, hogy úgy is van, addig az utóbbin megjelent 50 EUR-s készpénz pontosan azt jelenti. Azaz nem lehet manipulálni különböző módszerekkel: a készpénz vagy van vagy nincs.
Tulajdonképpen pontosan ebből adódik a készpénzáramlás fontossága: megmutatja mennyi pénzt termel a vállalat. Egyetlen cég sem tud hosszú távon megmaradni ha nem tud pénzt termelni. Rövid távon ez mehet ideg-óráig, hiteleket vesz fel, elhalasztja a fizetéseket, de előbb utóbb gondjai lesznek. Csak az a jó vállalat és a jó befektetés, amelyik pénzt termel.
A cash flow jelentés 3 része
A készpénzáramlás 3 fő tevékenység nyomán történik, amelyeket előbb külön, majd együtt célszerű vizsgálni a helyzet alaposabb megismerése érdekében. Eszerint a cash flow részei:
- működési cash flow
- befektetési cash flow
- finanszírozási cash flow
A működési cash flow – Megmutatja, hogy mennyi pénzt sikerült termelni a mindennapi tevékenységből, miután kifizették a termelt javak költségét.
Leggyakrabban használt számítási módja: EBITDA + a forgótőke változásai
EBITDA – adózás és amortizáció előtti profit
Forgótőke változásai – változások a beszállítók, követelések, készletek egyenlegében
Láthatjuk, hogy a pozitív működési cash flow akkor is elérhető, ha mondjuk veszteséges a cég (negatív EBITDA), de nagyon jól kezeli a forgótőkéjét (pl. nem fizeti ki a beszállítókat, míg a vevők mindig helyben fizetnek). Értelemszerűen ha az EBITDA mindig negatív, akkor hosszú távon gondok adódnak, még ha ideiglenesen sikerül is pozitív működési cash flowt teremteni. Előbb-utóbb a beszállítókat is ki kell fizetni.
Tehát a működési cash flow-t egyetlen alapos befektető sem hagyhatja figyelmen kívül, hiszen itt látható, hogy a cég mennyi pénz képes termelni mindennapi tevékenységéből. Ha ez nagyban eltér a nettó profittól (pl. annál sokkal kisebb), ez vészjelzőként szolgálhat. Azt jelenti, hogy a cég agresszív módon jegyzi az eladásokat, de kevésbé hatékony ezek behajtásában.
A befektetési cash flow – azt mutatja meg, hogy a vállalat mennyi pénzt költött el befektetésekre(angolul CAPEX-re, azaz “capital expenditure”-re). Örvendetes, ha itt lényeges összegeket látni, mivel a befektetések a jövőbeni növekedés záloga. A használatban levő eszközök kopnak, értéktelenednek, amortizálódnak. Ahhoz tehát, hogy a tevékenység hatékonysága és növekedése biztosítva legyen, folyamatos befektetéseket kell végezni.
A befektetéseket általában a működési cash flowból a legideálisabb finanszírozni, ezért nem árt összehasonlítani a két összeget. Az a jó, ha a mükődési cash flow teljesen fedi a befektetéseket. Ha ez nem így van, akkor máshonnan is pénzt kell szerezni (lásd alább: finanszírozási cash flow). Befektetésnek minősül értékpapírok, illetve más cégek vásárlása is, hiszen ezek is általában hosszú távú eszközöknek minősülnek.
Finanszírozási cash flow – amint a neve is mutatja, itt megtalálhatjuk a finanszírozási tevékenységből származó pénzmozgást. A pénz beáramlási forrásai lehetnek a hitelek felvétele (banki hitel, kötvénykibocsátás), esetleg saját tőke növelése a részvényesek által. A hitelek visszafizetése természetesen csökkenteni fogja a finanszírozási cash flow-t, és sokszor itt jelenik meg az osztalékok kifizetésére szánt összegek is (habár ez megjelenhet a működési cash flow-ban is, ha a cég úgy akarja).
A free cash flow - FCF
A FCF nem a cash flow jelentés szerves része, mégis nem hagyhatjuk figyelmen kívül. A legtöbb elemző szerint ez a legfontosabb szám, amit a helyzetjelentésekből ki lehet számolni. A következőképpen kapjuk meg:
FCF = működési cash flow – CAPEX
Értelmezése: mennyi készpénze marad a cégnek, miután elvégezte a növekedését biztosító befektetéseket?
Ami a befektetések után marad, az már extra pénz, amit ki nyugodtan ki lehet osztani a részvényeseknek osztalék formájában. Ez tehát az a szám, amit a befektetők minél nagyobbnak szeretnek látni, mert akkor az osztalékok elméleti értéke is magas lesz. Azért elméleti, mert a többségi részvényesek úgy is dönthetnek, hogy nem lesz osztalékosztás, és az egész pénzt visszafektetik a cégbe.
Kapcsolódó írások:
A cégelemzés alapjai
A mérleg elemzése
Az eredménykimutatás elemzése
A készpénzáramlás elemzése
« vissza
Szólj hozzá!
|