A kőolaj ára
2010. január 21.

A kőolaj, úgy tűnik, hogy amint telnek múlnak az évek, egyre nagyobb szerephez jut a gazdaságban. Egyesek azt is mondják, hogy a kőolaj mozgatja a világot – és nem járnak messze a valóságtól.

A legelső kereskedelmi olajkútakat már az 1850-es évek közepén fúrták, legelőször Lengyelországban, néhány évre rá pedig az Egyesült Államokban. Eleinte az olajat főleg lámpák világításához használták, viszont fokozatosan egyre több iparban lett nélkülözhetetlen, ezek közül a legfontosabb az energiaipar (olajjal működő erőművek) és az autóipar (benzin, gázolaj). Tehát a kereslet az idők folyamán fokozatosan nőtt az olaj iránt, világszerte, és ez az irányzat tovább folytatódik.

A kőolaj árának változása nagy hatással van majdnem mindenkire: fogyasztókra, termelőkre, és a kőolja társaságok részvényeseire is. Ne feledjük, hogy az olaj piaca óriási, hiszen a Nemzetközi Energiaügynokség szerint 2010-ben a világ kőolajfogyasztása napi 86 millió hordó körül lesz. Érdemes tehát megérteni nagyjából miként is változik az ár, illetve milyen tényezők befolyásolják ezt.

A kőolajat manapság tőzsdén is meg lehet vásárolni, ugyanúgy, mint az aranyat, részvényeket vagy más értékpapírokat. Egy hordónyi olaj ára sok minden alapján változik, mi itt csak a legfontossabb tényezőkkel foglalkozunk. Ezek közul a két legfontosabb:

•          A kereslet és kínálat

•          Piaci hangulat

A kereslet és kínálat fogalma könnyen érthető, főleg mivel érvényes minden használati cikkre, termékre, nyersanyagra. Minél nagyobb a kereslet, annál jobban kell nőjön az ár. Minél inkább növekszik a kínálat, annál inkább csökken az ár. Tehát elméletileg a kereslet és kínálat találkozásánál van az olaj ára. Az egyik legjelentősebb tényező a keresleti oldalon az Egyesült Államok kőolajkészletei: minél nagyobbak a készletek, annál inkább csökken a kereslet, tehát az árak is. A kínálati oldalon az OPEC(Organisation of the Petroleum Exporting Countries) termelése a számottevő: ha csökkentik a kitermelést, az árak növekedésnek indulnak. Eddig egyszerűnek tűnik, de a helyzet kicsit bonyolultabb.

A kőolaj árát tulajdonképpen a határidős piacon határozzák meg, határidős ügyletek formájában. Egy határidős ügylet egy kötelező jellegű szerződést jelent, ami alapján az illető bizonyos mennyiségű (hordónyi) olajat vásárolhat egy meghatározott időben, meghatározott áron. A határidős ügylet keretében az eladó és a vevő is köteles teljesíteni a szerződés rájuk vonatkozó részét (tehát az eladó kénytelen eladni a meghatározott mennyiségű olajat a szerződött áron, míg a vevő köteles megvenni azt).

A határidős piacon két féle kereskedő van: a kockázatkezelők és a spekulánsok. A kockázatkezelők azok a vállalkozások, amelyek tevékenysége szorosan összefügg a kőolajjal valamilyen formában, pl. szállítócég, sok kamionnal. A szállítócég ahhoz, hogy megvédje magát a jővőbeni esetleges üzemanyagár emelkedésétől (ami szorosan együtt mozog a kőolaj árával), a határidős piacon kőolajat vásárol. Tehát a határidős piacon megvédi magát az áremelkedés kockázatától.

A spekulánsok olyan kereskedők, akik tulajdonképpen nem is akarják megvenni illetve leszállítani az adott kőolajat, hanem megpróbálják kitalálni, hogy merre fog mozdulni az árfolyam. Például vesznek határidős ügylet keretében olajat 60$/hordó áron, 6 hónapos lejárattal, majd 2 hónap múlva eladják 65$/hordó áron – soha nem akarták megvenni az olajat, csak az árfolyamkülönbségre spekuláltak. Egyes források szerint a határidős ügyletek döntő többségét spekulánsok kötik, és az ügyletek kevesebb, mint 3%-ának esetében van szó olyan kereskedőről, aki át is veszi az adott árut(olajat), tehát aki nem spekulál.

A másik fontos ármozgató tényező a piac hangulata. Ha pl. egy adott pillanatban mindenki elhiszi, valamilyen oknál fogva, hogy a jővőben nagyon megugrik az olaj iránti kereslet, akkor az olajárak is nagymértékben megnőnek, mivel mindenki(kockázatkezelők és spekulánsok egyaránt) határidős ügyleteket kezdenek vásárolni. Ennek a forditottja is szintén igaz. Ha elterjed a köztudatban, hogy a kereslet nagyon csökkenni fog, az árak is esni kezdenek, mivel mindenki eladja a határidős szerződéseket.

Ezen kívül úgy tűnik, visszanézve a múltba, hogy a nyersanyagok árának alakulásában létezik egy kb.29-30 éves ciklus. Az 1900-as évek elejétől, mióta az olaj iránti kereslet számottevően megnövekedett, a nyersanyagok piacán tisztán kivehető árcsúcsok a következő években következtek be: 1920, 1951, 1980. Az olaj ára szintén csúcsértéket mutatott a többi nyersanyaghoz hasonlóan, főleg 1920-ban és 1980-ban.

Amennyiben ez a ciklus tovább is érvényes marad, a nyersanyagok ára 2008 és 2010 között esni fog, a következő csúcs pedig 2035 körul várható. Fontos azonban megjegyezni, hogy a kereslet és kínálat, valamint a piaci hangulat erősebb árbefolyásoló tényezők, mint a ciklusok, amelyek inkább nagyjából mutatják meg az irányt.

Tehát…

A kőolaj árát nem csupán a kereslet és kínálat befolyásolja, hanem a piaci hangulat is, tehát a piacon uralkodó általános elképzelés. Mindezek hatással vannak a határidős ügyletekre, ahol a spekulánsok nagy befolyással rendelkeznek. A hosszú távon ismétlődő ciklusoknak is megvn a maguk, nem túl szigorú, árformáló szerepe. Mindezektől függetlenül azonban figyelembe a mai piacgazdaságok szerkezetét, megállapíthatjuk, hogy a kőolaj irant a közeljövőben is nagy lesz a kereslet.

« vissza

Szólj hozzá!