A mérleg elemzése 2009. január 6.
A mérleg talán nem mindig az első a sorban amikor befektetési döntést kell befolyásolni, viszont fontosságát nem szabad alábecsülni. Mindig is öreg emberként képzeltem a mérleget, míg az eredménykimutatást fiatalnak és erősnek, a készpénzáramlást pedig rakoncátlan kamasznak, de aki mégis a család szeme fénye. Nem tudom mi az oka, de valahogy így rögződtek a fejembe ezek a képek.
Szóval a “mérleg bácsi” talán unalmasabb egy kicsit a másik kettőnél, mégis meg kell adni a neki járó tiszteletet és figyelmet. Nélküle úgysem tudjuk megérteni, hogy pontosan mi is történik a céggel.
A mérleg úgy keletkezik, hogy az év végén “lefotozzák” a cég helyzetét. Ezt a “fényképet” minden év végén elkészítik, megadva a lehetőséget az összehasonlításra. Bal felén a cég eszközei, jobb felén pedig a forrásai kapnak helyet. A birtokolt eszközök és a tartozások közti különbséget saját tőkének nevezzük.
Az eszközök
A vállalat eszközei segítségével képes a tevékenységét folytatni. Ezek kétfélék lehetnek: forgóeszközök, valamint befektetett eszközök.
A forgóeszközök sajátossága az, hogy aránylag gyorsan(maximum 1 év leforgása alatt) készpénzre válthatók. A legfontosabbak a készpénz, a követelések vagy a készletek.
A nagymértékű készpénz általában jó pont a befektetők szemében, főleg ha nehéz idők járnak és mindenkinek likviditási gondjai vannak. A sok készpénz mindig erős védelmet nyújt a viharok ellen, ráadásul segít bármikor kihasználni az adódó lehetőségeket. Az viszont baljosló jel, ha a cégnek mindig nagyon sok a pénze, mivel azt mutatja, hogy a vezetőség nem tudja mibe fektetni. Ha a pénz nincs befektetve, akkor a bankban van, ahol aránylag csekély kamatot termel. Rosszabb esetben a kasszában van, ahol még annyit sem hoz a konyhára. Tehát a sok pénz alapvetően jó, de nem minden esetben.
A készletek túlzott mértéke legtöbbször nem kívánatos, mivel leköti az értékes készpénzt. A készletek tulajdonképpen lehetnek végtermékek, de nyersanyagok is. Ha a végtermékek mennyisége nagyon nagy, akkor eladási gondot jelenthet. Nincs már kereslet a termék iránt? Nem versenyképes a termék? Vagy csupán arról van szó, hogy nagy készleteket próbál a cég felhalmozni azért, hogy több vevőt csábítson nagyobb kínálatával?
A nyersanyagkészletekről elmondhatjuk, hogy jó, ha minél kisebbek. Csak akkor bocsátható némiképp a magas nyersanyagkészlet, ha a vállalat jelentős diszkonttal nagy mennyiséget vásárol. Mégis, ne feledjük, hogy a sikeres japán cégek a JIT(just in time) rendszerben dolgoznak, azaz mindig csak annyi nyersanyagot rendelnek amire pont akkor szükségük van, ily módon nem kötik le a pénzüket.
A kintlevőségek vagy követelések az eladott árut jelentik, ami még kifizetetlenül maradt. Természetesen mindenki azt szeretné, ha rögtön ki is fizetik az eladott árut, viszont ez nem mindig lehetséges. Értelemszerűen jó, ha ez a pozició minél kisebb. Javasolt az összehasonlítása az előző időszakokhoz képest is, úgy abszolút mint hozzávetőleges értékben is. Többnyire rosszat jelent, ha növekedik az adósok mértéke és úgy néz ki, hogy a cég egyre nehezebben tudja rávenni vevőit a fizetésre. Vannak viszont esetek, amikor a cégek maguk adnak nagyobb fizetési határidőt újabb vevők meghódítása reményében. Ilyen jellegű magyarázatokat a vezetőség adhat az éves jelentésben, a vállalati stratégia leírásában.
A befektetett eszközök olyan eszközök, amelyek pénzzé váltása elméletileg több időbe telik, és több éven át fejtik ki termelőképességüket. Ide tartoznak többek között az ingatlanok, gépek, járművek, tenyészállatok. Ezeknek az értéke általában az eredeti áruk, amelyből levonják az amortizációt. Ez az érték nem mindig felel meg a valóságnak, ezért fontos megnézni, hogy mikor voltak utoljára felértékelve.
A források(kötelezettségek)
A források két csoportra oszthatók, lejáratuk alapján. Eszerint beszélhetünk rövid lejáratú illetve hosszú lejáratú kötelezettségekről. A rövid lejáratú kötelezettségeket általában 1 éven belül ki kell fizetni, ilyenek a beszállítók, a rövid lejáratú hitelek. A hosszú lejáratúak kötelezettségek közé a befektetési hitelek, kibocsátott kötvények, lízing tartoznak.
Általánosan beszélve nem jó, ha egy cég túlságosan el van adósodva. Az tény, hogy a sikeres működéshez elengedhetetlen a hitel igénybevétele, viszont a túlságosan sok hitel nagyon sok kamatköltséget is jelent. A cégek bebukásának egyik gyakori oka az, hogy nem tudják fizetni a magas kamatterheket, és előbb-utóbb összerogynak a nagy adósságok terhe alatt.
A források elemzésekor hasznos lehet kiszámítani néhány mutatót, az alábbiakban csupán kettőt említünk:
A saját tőke arányát, a következő képlet alapján: saját tőke arány = saját tőke / összes eszköz
Mivel tudjuk, hogy az eszközöket saját tőkéből vagy hitelből lehet fedezni, minél nagyobb lesz a saját tőke aránya, annál kevesebb lesz a vállalat hitelállománya az eszközök finanszírozásában. Ezt így is ki lehet fejezni:
Saját tőke = eszközök - tartozások
A saját tőke idővel gyarapodhat az éves eredmény cégbe való visszafordításával, ezért hasznos lehet a mutatót kiszámítani több időszakra is. Természetesen az eredmény teljes visszafordítása azt jelenti, hogy nem lesz osztalék kiosztva az adott évben.
Egy másik hasznos mutató a likviditási gyorsráta , ami a következőképpen néz ki: likviditási gyorsráta = (forgóeszközök - készletek) / rövid lejáratú források
Ez megmutatja, hogy a cég mennyire képes (elméletileg) kifizetni a rövid távú adosságait a forgóeszközei segítségével. A forgóeszközök a leglikvidebb eszközöknek számítanak (legkönnyebb pénzre váltani őket). A készleteket, amelyek szintén forgóeszközök, azért vonjuk ki, mert azok likviditása sokszor a legalacsonyabb (a logika a következő: ha baj van, és gyorsan ki kell fizetni a hiteleket, akkor a készletek értékesítésére nem nagyon lehet számítani, hiszen ha annyira likvidek lennének, akkor a cég már régen eladta volna őket). Jó, ha ezen mutató értéke meghaladja az 1-et.
A likviditási mutatóknak főleg a recessziós, nehezebb időkben van nagy fontossága, amikor a készpénzé a teljhatalom.
Bitai László
Kapcsolódó írások:
A cégelemzés alapjai
Cégelemzés - belső tényezők
Cégelemzés - külső tényezők
Az eredménykimutatás elemzése
A készpénzáramlás elemzése
« vissza
Szólj hozzá!
|