A portfolió
2009. január 11.
A portfolió nem más mint különböző befektetési eszközok együttese, amelyek remélhetőleg úgy vannak összeválogatva, hogy a befektető célját szolgálják és elérjék. Bármi lehet a portfolió része, ami a tulajdonodban van: ingatlanok, részvények, fix hozamú értékpapírok , készpénz stb. Főként a likvidebb befektetési eszközökről van szó: részvények, fix hozamú értékpapírok valamint készpénz és készpénzzel egyenértékű eszközök.
A portfoliót legkönnyebben úgy képzelhetjük el, hogy rágondolunk egy palacsinta-féle ábrára, amelyiknek minden szeletje egy bizonyos befektetési eszközt jelent. Az eszközök keveréke és típusa fogja meghatározni a portfolió kockázatát és várható hozamát. Összetételük alapján a portfoliókat osztályozhatjuk agresszív vagy konzervatív csoportokba.
Általában az agresszív befektetési stratégiák – amelyek célja a lehető legnagyobb hozam elérése – leginkább azok számára ajánlott, akiknek nagy a kockázattűrő képességük és hosszú távon gondolkodnak. Az aggresszív portfoliók általában nagyobb mértékben tartalmaznak részvényeket, és spekulatív jellegű eszközöket.
A konzervatív befektetési stratégiák, amelyeknek a legfontosabb a biztonság, a rövid távon gondolkodó befektetők számára ajánlottak, akik nem szeretik a kockázatot. Ezek a portfoliók sok pénz és pénzhez hasonló eszközöket (devizák, takarékbetétek) tartalmaznak, valamint fix hozamú értékpapírokat. Általában az idősebbekre jellemző, kiknek fontos a biztonság, és bármikor könnyen hozzá akarnak férni a pénzükhöz.
Megj: a pénz és pénzpiac a rövid távú, fix hozamú befektetésekre vonatkozik. Ezekre példa a letétbe helyezett pénz, a bankbetét, amire valamivel nagyobb kamatot fizetnek.
A konzervatív portfoliók legfőbb célja megőrizni a portfolió valós értékét, vagy megvédeni ezt az infláció értékétől. Az alább mutatott portfolió aktuális hozamának nagy része kötvényekből fog jönni, míg a hosszú távú hozam a részvények esetleges értéknövekedéséből fog adódni.
Egy közepesen agresszív portfolió olyanok számára javasolt, akik valamivel hosszabb távon gondolkoznak, és mernek egy kis kockázatot is vállalni. Azok a befektetők, akik ilyen portfoliót választanak, egyensúlyt próbálnak teremteni a kockázat mértéke és a hozam között. A portfolió kb. 50%-a részvényekből fog állni, 35-40% kötvényekből, és 5-10%-a pénzből.
A portfolió részeit tovább lehet bontani alcsoportokra, amelyeknek szintén megvan a sajátos hozamuk és kockázatuk. Például, a befektető felbonthatja a részvényeit kis, nagy és nemzetközi cégekre. A kötvényeket felbonthatja rövid és hosszú lejáratúakra, valamint cégesekre és államiakra. A haladó befektetőknek lehetnek akár opciós és határidős ügyleteik is. Amint látható, a kombinációk és lehetőségek majdnem végtelenek.
Miért használjunk porfoliókat?
Mindennek az oka a diverzifikáció. Különböző értékpapírok különböző módon viselkednek egy adott időpontban, ezért több eszközbe fektetve, a portfolió nem fog jelentős veszteségeket elszenvedni egy fajta értékpapír esésekor. Például ha a részvények árfolyama leesik, még mindig megmarad a kötvények által nyújtott stabilitás.
Számtalan tanulmány és képlet alátámasztja a diverzifikálás elméletét. Tulajdonképpen egyszerűen arról van szó, hogy ne tartsuk az összes tojást egy kosárban. Ha a befektetéseid különböző eszköszökben és piacokon van, lecsökkented hatalmas veszteségek kockázatát.
A diverzifikálás alapvetően javasolt, az is igaz viszont, hogy a nyerési lehetőségeid is csökkennek általa. Ezért aki a piaci átlagnál nagyobb hozamokat szeretne, az átlagtól eltérő befektetéseket kell megtennie, és az átlagon felüli pénzügyi ismeretekkel kell rendelkeznie.
Kapcsolódó írások:
A mérleg elemzése
A hitelválság rövid története
A cégelemzés alapjai
Mi a befektetés?
« vissza
Szólj hozzá!
|
