Magyar Mágnás - Gazdag nemzet - Erős nemzet
2024. március 29.
Főoldal · Alapfogalmak · Cash Flow · Gazdag nemzet - erős nemzet   Rólunk · Kapcsolat · Támogass!
Főolal » Tőzsde » Oktatás
Személyes pénzügyek Tőzsde Oktatás Ingatlan Kvíz Számológép Játék MM iskola
NAPI ÁRFOLYAMOK
1 EUR = 0.000 USD  
1 EUR = 0.000 RON  
1 EUR = 0.000 HUF  
1 USD = 0.000 JPY  
SZAVAZÁS
Mekkora inflációra számítasz a következő évben ?
2-5%
5-7%
7-10%
>10%
HÍRLEVÉL


Pénzügyi Kézikönyv

Támogasd a Magyar Mágnást!

Az eredménykimutatás elemzése
2009. január 6.

Sokan az eredménykimutatást tekintik a legfontosabb jelentésnek, mivel itt látható milyen eredményes a vállalat tevékenysége. Megtekinthető az eladások mértéke, a kiadások sokasága, a kettő különbségéből pedig látszik a profit (esetenként veszteség).Lényegében itt láthatjuk, hogy jól megy-e a vállalkozás, és a kiadások fedezése után marad-e még valami a kasszában.

A befektetési döntés megszületésében tehát nagy befolyással vannak az itt található számok. Természetesen nem egy biztató jel, ha már több éve a kiadások meghaladják a bevételeket. Ilyen cég pénzt veszít, és kevesen fognak ilyen részvényt vásárolni. A befektetők a nagy bevételű és aránylag kis kiadásokkal rendelkező cégeket szeretik igazán.

Befektetési döntésekhez fontos a cég eredményét több éven át (legalább 3) elemezni, összehasonlítani, hogy egy teljes képünk legyen az irányzatokról.

A bevételek

Ez az eredménykimutatás fő összetevője, megmutatja az eladások mértékét, de nemcsak ezt, hanem azt is, hogy a cég az eladásokon kívül milyen más bevételi forrásokkal rendelkezik. Bevételi forrás lehet még például a kedező árfolyamkülönbség, a banki letétből származó kamat vagy az eszközeladás is. Ettől eltekintve a cégek legfőbb bevételi forrása az eladások (vagy legalábbis az kellene legyen), ennek fontossága nem kerdőjelezhető meg a cégek sikerességében és hosszú távon való boldogulásában.

Egy jól menő vállalattól azt várhatjuk el, hogy évről évre növelje eladásait. A növekedés mértéke sem mellékes tényező. Egy 80-100%-os növekedés elég ritka, és hosszú távon nem nagyon tartható fenn, ezért jó lassulásra számítani a következő időszakban. Ha viszont a növekedés alig haladja meg az infláció mértéket, akkor a cég lényegében stagnál, ami rossz előjel lehet. Tehát a növekedés mindenképpen inflációt meghaladónak és hosszútávon fenntarthatónak kell lennie.Az év során egyenletesen növekvő eladások értékesebbek a ciklikus vagy ideiglenes növekedéseknél, mivel mindig lehet rájuk számítani.

A nagyobb vállalatok, méretükből adódóan és a jobb érthetőség végett, részekre bontva (szegmentális bemutatás) mutatják be eladásaikat. Ilyenkor arra kell figyelni, hogy melyek a jobba teljesítő részek, valamint mit tesz a vezetőség a hanyatló részek javításáért, illetve milyenek a kilátások a jövőre nézve (pl. a General Motors kisautó részlege várhatóan jobban fog a jővőben teljesíteni, mint az SUV-autók részlege).

A kiadások

Egy cégnek nemcsak bevételei, hanem kiadásai is vannak. Egyeseknek több, másoknak kevesebb. Sokféle kiadás létezik, amelyes szükségesek a cég sikeres működéséhez. A költségeket sokféleképpen lehet osztályozni és bemutatásuk is eltérő lehet. A használt kategoriák a cég tevékenységétől is függ: a termelő cégek anyagi jellegű ráfordításokat használhat, míg a kereskedő cégek pl. az értékesítés költségét említhetik meg - ezek általában változó költségek (együtt nőnek/csökkennek az eladásokkal).

Ezeknek az angol nyelvű megfelelőjük a COGS (Cost of goods sold), ami tulajdonképpen azt mutatja meg, hogy mennyibe került a cégnek az eladott áru. A többi jellegű kiadások kisebb mértékűek - adminisztrációs kiadások, alkalmazottak bére, amortizáció. Az amortizációról jó tudni, hogy ez tulajdonképpen csak egy papíron levő költség, és nem valós kiadást jelent. Tehát ha nagy az amortizációs költség, akkor ez nem jelent feltétlenül rosszat.

Ezenkívül vannak még pénzügyi költségek is, mint pl. kedvezőtlen árfolyamkülönbségek vagy a hitelekre fizetett kamatok, amelyek szintén kiadást jelentenek a cég számára.

A profit

Ezt nagyon egyszerűen ki lehet számítani, hiszen a bevétel és kiadás közti különbségről van szó. A profit értelmezése és elemzése viszont egy kicsit túlmutat ezen. Fontos ugyanis tudni, hogy a profithoz milyen mértékben járulnak hozzá a vállalat különböző tevékenységei.

A bruttó profitot úgy kapjuk meg, hogy az eladásokból kivonjuk az eladott javak költségét. Minél nagyobb ez az érték, annál több pénz marad kutatásra, adminisztrációs költségekre és fizetésekre. Jó tehát odafigyelni milyen irányzata van a bruttó profit arányának és milyen változás következett be. Az érett, nagy vállalatok esetében ez általában egy stabil arány, amely évről évre keveset változik.

Az üzleti tevékenységből származó profit úgy kapjuk meg, hogy a bruttó profitból kivonjuk az egyéb tevékenységek költségét (pl. kutatás, adminisztratív költségek). Ez a profit nagyon fontos információt hordoz, ugyanis megmutatja, hogy a cég a tulajdonképpeni tevékenysége mennyire eredményes. A nettó profitot az adózás utáni profit jelenti, ezt lehet szétosztani osztalék formájában (vagy visszafektetni a cégbe, ha a tulajdonosok úgy döntenek).

Minél magasabb a profit aránya, annál boldogabb a részvényes is, mert több osztalékot kaphat. Ha a cég nem szokott osztalékot adni, a részvényes akkor is jól jár, mert ilyenkor általában a részvények árfolyama növekszik. Ráadásul a magas profitaránnyal rendelkező cégek nehéz időkben is jobban megállják a helyüket – pl. le tudnak engedni az árból, hogy eladásaikat növeljék, kisebb profittal.

Ezenkívül mindig ajánlott az egyazon iparon belüli cégek profitarányának az összehasonlítása is. Lehet, hogy első pillantásra magasnak tűnik a 15%-os nettó profit, de ha a versenytársak átlaga 22%-nál van, akkor talán nem a legjobb választás az adott cégbe fektetni.

 

Kapcsolódó írások:

A készpénzáramlás elemzése

A mérleg elemzése

A cégelemzés alapjai

Cégelemzés - belső tényezők

Cégelemzés - külső tényezők

 

 

 

 

 

« vissza

Szólj hozzá!

hírdetések