Magyar Mágnás - Gazdag nemzet - Erős nemzet
2018. december 12.
Főoldal · Alapfogalmak · Cash Flow · Gazdag nemzet - erős nemzet   Rólunk · Kapcsolat · Támogass!
Főolal » Tőzsde » Oktatás
Személyes pénzügyek Tőzsde Oktatás Ingatlan Kvíz Számológép Játék MM iskola
NAPI ÁRFOLYAMOK
1 EUR = 1.138 USD  
1 EUR = 4.653 RON  
1 EUR = 323.403 HUF  
1 USD = 113.140 JPY  
SZAVAZÁS
Szamodra fontosabb a csalad mint a penz?
Igen
Nem
HÍRLEVÉL


Pénzügyi Kézikönyv

Támogasd a Magyar Mágnást!

Az osztalék
2010. március 12.

Az osztalék egyik gyakori módja a cégek által termelt vagyon részvényesekhez való juttatásának. Az osztalék készpénzt jelent, amit a cég fizet ki a részvényeseknek az éves eredményből. Nagy cégek akár negyedévenként is fizetnek osztalékot (főleg az Egyesült Államokban jellemző), de mifelénk inkább az évenkénti egyszeri osztalékkifizetés van elterjedve. Az osztalékot fizető cégek általában már érettek, ellentétben a gyorsan növekvő cégekkel, amelyek inkább visszafektetik a profitot a további növekedés céljából.

 

A kifizetett osztalék mértéke közvetve a cég pénzügyi helyzetét is tolmácsolja a befektetők számára. Amennyiben a cég képes rendszeres osztalékfizetésre (sőt, az osztalék rendszeres növelésére), egy tiszta és erős üzenetet küld a külvilágnak, amely hirdeti a cég pénzügyi egészségét, erejét, hatékonyságát.

 

Ha egy cég nem fizet osztalékot, az nem azt jelenti, hogy nincs profitja. Ha az illető cég úgy látja, hogy nagyon jó befektetési lehetőségei vannak (jobb befektetései, mint a részvényeseknek), akkor úgy dönthet, hogy visszafekteti a profitot, tehát nem osztja ki osztalék formájában. Ebből az okból kifolyólag a fejlődő, fiatal cégek ritkán fizetnek osztalékot, hogy a növekedésüket tudják biztosítani. Sőt, még a nagy, érett cégeknek is szükségük van a profit egy részére ahhoz, hogy tevékenységeiket fejlesszék, és vésztartalékkal rendelkezzenek.

 

Amikor a cég nem fizet osztalékot (visszafekteti a profitot), a részvényesek nem járnak “pórul”, hiszen a visszafektetett pénz megnöveli a cég, azaz a részvények értékét is. Ebben az esetben tehát a részvényesek az értéknövekedésből húznak hasznot, bár osztalékot nem kapnak. Köztudott például, hogy a minden idők egyik legnagyobb befektetője, Warren Buffett által vezetett Berkshire Hathaway soha nem fizetett osztalékot. Amikor ennek okáról kérdezték, Buffett azt válaszolta, hogy azért nem fizetnek osztalékot, mert szerinte ők jobban be tudják fektetni a pénzt, mintha szétosztanák a részvényeseknek, hogy azok fektessék be. Érdemes megjegyezni, hogy ez a felfogás következtében a Berkshire részvényének ára 2009 végén közel 100.000$ volt, amivel legdrágább részvény a világon.

 

Az osztalék hozama

 

Sok befektető előszeretettel nézegeti az osztalék hozamát, ami a tőzsdék honlapján vagy más pénzügyi oldalakon ki van számolva. Az osztalék hozamát úgy számoljuk ki, hogy elosztjuk a részvényenkénti osztalékot a részvény jelenlegi árfolyamával. Így megtudjuk, hogy ha most vásárolnánk részvényt, milyen hozamot kapnánk befektetésünkre az osztalékból. Ha ezt a hozamot összehasonlítjuk más, azonos ágazatban működő cégek osztalékának hozamával, akkor eldönthetjük, hogy a cég milyen képet mutat a vetélytársakkal szemben. Ha az osztalék hozama kisebb, mint a többieké, akkor két dolgot jelenthet: vagy azt, hogy a részvények árfolyama magas, mert a piac bízik a cégben és ennek jövőjében (tehát hajlandó többet fizetni részvényeiért), vagy azt, hogy a cégnek nem megy túl jól a sora, és emiatt nem tud sok osztalékot fizetni.

 

Ebből viszont még nem következik az, hogy a magas osztalékhozamú cég biztosan jól áll: megtörténhet ugyanis, hogy a magas hozam az alacsony részvényár miatt keletkezik (tehát a piac nem bízik meg a cégben, ezért nem hajlandó sok pénzt adni a részvényekért).

 

 

                                       A cég                            B cég                            C cég

 

 

Osztalék                        5 euró                           0.8 euró                        3.5 euró

Részvény ára                 45 euró                         11 euró                         27  euró

          Osztalék hozama           11%                              7%                               13%                

 

A fenti példában a C cégnek a legnagyobb az osztalékhozama, és az átlagember rögtön ezt a részvényt venné meg. Ha viszont kiderül, hogy a C részvény árfolyama az elmúlt hónapban 34-ről 27-re esett (20% esés), akkor jobb lesz alaposabban utánanézni a dolognak, és az esés okait megtudni.

 

A növekvő, fiatal cégek esetében az osztalék hozama nem túl fontos, mivel a profitot visszafordítják a cégbe, és a részvényesek az árnövekedésből fognak nyerni. Ezért ezen cégek esetében az osztalék hozama ritkán kulcstényező a befektetési döntéshozatalban.

 

Osztalék fedezete

 

A cégek osztalékot a profitból szoktak fizetni, tehát tevékenységük nyereségéből. Mikor felméred a cég osztalékát, tedd fel magadnak a kérdést: megengedheti-e magának a cég ekkor osztalék kifizetését. A válaszhoz össze kell hasonlítani a cég profitját a fizetendő osztalék mértékével, azaz elosztjuk a profitot az osztalékkal. A művelet eredménye megmutatja, hogy a profit mennyire fedezi az osztalékot. Minél nagyobb ez a szám, annál biztosabb, hogy a cég képes kifizetni az ígért osztalékot. Amikor a fedezet csökken, nagy valószínűséggel az osztalék mértéke is csökkenni fog (a gyakorlatban jó, ha a fedezet 1.5 felett van). Ha a fedezet 1 alá esik, akkor azt jelenti, hogy a cég a múltbeli profitjait is kezdi osztogatni.

 

Ugyanakkor ha az osztalék fedezete túl magas (pl. 5-6), befektetőként elgondolkodhatsz, hogy a cég nem-e tart vissza túl sok pénzt magának, és nem-e lenne időszerű az osztalék emelése. Ha cég osztalékot emel, azt üzeni a külvilágnak, hogy a következő időszakban jók a kilátások. Figyelemfelkeltő kell legyen, amikor egy olyan cég, amely rendszeresen emelte az idők során az osztalékot, egyszer csak csökkenti azt. Ez általában baljós előjel.

 

Bár az állandóan növekvő osztalék jól hangzik, arra is figyelni kell, hogy ezt az osztalékot a cég ne hitelekből fizesse. Nem egészséges és előbb utóbb zsákutcába vezet, amikor a cég rendszeresen hitelhez folyamodik azért, hogy az osztalékot ki tudja fizetni. Ezért érdemes szemmel tartani a mérlegben az adósságállomány szintjét.

 

Az osztalékfizetés következményei

 

Osztalék fizetésekor a részvény árfolyama megváltozik. A fizetés utáni napon (a cég mindig előre bejelenti, hogy melyik az a nap, amikor figyelembe veszik a részvényesek listáját az osztalékfizetéshez) az árfolyam csökken, a kifizetett osztalék mértékével. Ezt sokszor nehéz észrevenni, a sok fel-le mozgás miatt. A csökkenés oka egyértelmű: a kifizetett osztalék már nem a cégé (a részvényeseké lesz), tehát a piaci tőkésítése is csökken ezzel az összeggel. Akik ezután vásárolják meg a részvényt, már nem fognak osztalékot kapni, ezért nem is hajlandóak ugyanannyit fizetni a részvényért, mint osztalék előtt.

 

Ami az adózást illeti, osztalék esetében a részvényesek osztalékadót fognak fizetni (amit általában a cég már eleve visszatart és befizet a részvényesek helyett, tehát ennyivel csökken az osztalék mértéke is). Ha viszont a cég nem fizet osztalékot, akkor adót sem kell fizetni (csupán nyereségadót fizet, de egyes országokban még azt sem, mert így próbálják ösztönözni a profit visszafektetését a cégbe).

 

 

 

Bitai László

« vissza

Szólj hozzá!

hírdetések