Magyar Mágnás - Gazdag nemzet - Erős nemzet
2018. november 13.
Főoldal · Alapfogalmak · Cash Flow · Gazdag nemzet - erős nemzet   Rólunk · Kapcsolat · Támogass!
Főolal » Tőzsde » Oktatás
Személyes pénzügyek Tőzsde Oktatás Ingatlan Kvíz Számológép Játék MM iskola
NAPI ÁRFOLYAMOK
1 EUR = 1.127 USD  
1 EUR = 4.659 RON  
1 EUR = 321.838 HUF  
1 USD = 113.943 JPY  
SZAVAZÁS
Szamodra fontosabb a csalad mint a penz?
Igen
Nem
HÍRLEVÉL


Pénzügyi Kézikönyv

Támogasd a Magyar Mágnást!

Cégelemzés - belső tényezők
2009. január 6.

A cégelemzés nem egy egyszerű dolog, amit néhány perc alatt el lehetne végezni. Ismerni kell a pénzügyi jelentéseket, de főleg a pénzügyi mozgások kiváltó okait és az azokat befolyásoló tényezőket.

A minőségi elemzés a cégelemzés azon része, amely a különböző, a céget befolyásoló tényezőkkel foglalkozik.

Sokszor feltetted magadban a kérdést, hogy egy cég eladásai miért nőttek jobban mint a vetélytársáé? Vagy esetleg miért sikerül olyan jól a reklámja, míg a többiek rekláma olyan csapnivaló? Ilyen és hasonló kérdésekre a minőségi elemzés segítségével kaphatunk választ. Ugyanakkor a minőségi elemzés által tanulmányozott okok legtöbbször nem mérhetőek, csupán körülirhatóak.

Képzeld el a következő példát: valaki megkér, hogy mérd fel a Nike vállalat valódi értékét. Vajon elég ha összeadod az összes eszközei értékét, és ebből kivonod adósságait? Lényegében erről van szó egy „normális” cég felmérésekor. Csakhogy akkor nem vettük figyelembe a NIKE márka értékét. Elvégre sok cipőgyártó van, de valószínű nem érnek annyit mint a Nike cég (még ha pontosan ugyanannyi eszköze is van): hiányzik nekik a márka, ami a cég értékének nagyrészét kiteszi. De pontosan mennyit is ér ez a márka? 1 millió dollárt? 100 millió dollárt? Igazából nem tudni – csak akkor tudnánk meg, ha valaki megvásárolná egy bizonyos összegért. Az viszont tény, hogy van értéke, és nagyban befolyásolja a cég eladásait és értékét.

A minőségi elemzés segítségével megpróbálhatod hozzávetőlegesen meghatározni akár a Nike márka értékét is: összehasonlítással, kutatással, körbeírással.

A minőségi elemzés kutatásai alapvetően két területre irányulnak:

  • a cég belső tényezői
  • a céget befolyásoló külső tényezők

A cég belső tényezői – A vezetőség

A vezetőség szerepe a cégek tevékenységében mindenképpen kulcsszerepnek nevezhető. Sok befektető szerint a vezetőség milyensége a legmeghatározóbb tényező ami befolyásolja a befektetési a döntést. Nem utolsó sorban Warren Buffett szerint is ( aki talán minden idők legnagyobb befektetője) a vezetőség hozzáértése, megbízhatósága és gondolkodásmódja rendkívül fontos. Szerinte ha a vezetőség nem megfelelő akkor a cég előbb-utóbb megsínyli azt, veszít értékéből, ami kihatással lesz a részvények árfolyamára is.

Hogyan állapítjuk meg egy cég vezetőségéről, hogy megfelelő-e? Hiszen olyan emberekről van szó, akit lényegében nem ismerünk, és talán nem is fogunk soha. Nem mehetünk a céghez és kérjük, hogy sorakozzanak fel az igazgatók előttünk és kifaggasuk őket. De akár ezt is megteheted, ha nagyon sok pénzed van (mondjuk 1 millió EUR) és azt mind be szeretnéd fektetni az illető cégbe. Ha viszont nincs ennyi pénzed, akkor is van néhány megoldás.

Minden fontosabb cég honlapján van általában egy olyan rész, ahol a vezetőséget mutatják be. Megtudhatod, hogy milyen végzettségük és tapasztalatuk van. Ugyanitt megemlíthetik a karrierjük alatt elért teljesítményeket is, valamint a cég döntéshozatali struktúráját is.

A másik lehetőség az éves jelentés elolvasása. A cégek általában közzéteszik éves jelentésüket, ami bárki számára elérhető. Ebben nem csupán a pénzügyi jelentések vannak benne, hanem olyan dolgok is mint a cég stratégiája, rövid és hosszú távú cáljai, szavakban beszámoló az elmúlt évről, a cég teljesítményéről. Fontos: soha nem szabad kifogásokat elfogadni a vezetőség részéről, amivel az év gyenge teljesítményét magyarázzák. Erről mindig a Mórickás vicc jut eszembe, amikor magyarázza a bizonyítványát az apja előtt – mindig az jött ki belőle, hogy a tanitó néni a hülye.

Előfordulhat, hogy az éves jelentés szöveges része nem az elvárt őszinte tényfeltárás. Ezt úgy tudjuk a legkönnyeben ellenőrizni, hogy összehasonlítjuk a tavalyi jelentéssel. Ha a tavalyi szöveget látjuk újra, kisebb módosításokkal, akkor bizony elég gyanús a dolog.

Ugyancsak az éves jelentésben az is le van írva, hogy van-e tulajdonjoga a vezetőségnek a cégben (amihez hozzájuthatnak bónuszok révén vagy akár vásárlás útján is). Jó dolog, ha a vezetőség is birtokol részvényeket, mivel akkor nekik is érdeke a cég jó teljesítménye. Ha viszont a vezetőség már évek óta változatlan, és még mindig nem birtokol senki közülük részvényt, ez kérdőjeleket vethet fel.

Az elért teljesítmények is számottevőek: össze kell hasonlítani a cég teljesítményét a vetélytársak teljesítményével. Ha pl. a vezetőség egy 20%-os növekedésről nagy eseményként számol be, míg a vetélytársak 35-40%-al gyarapodtak ugyanannyi idő alatt, nem túl bizalomkeltő.

Az üzlet megértése

Mielőtt befektetsz egy cégbe, és még mielőtt a részvények árfolyamát nézegetnéd, tudod-e pontosan mivel foglalkozik a cég? Miből szerzi a pénzt? Milyen szolgátatást nyújt? Fontos, hogy érthető legyen a vállalkozás és tisztán lehessen tudni, hogy miként működik. Ha ezekre a kérdésekre ismered a választ, akkor a jövőbeni kilátásokat is könnyeben tudod felmérni. Feleleteket adhatsz olyan kérdésekre, mint: fenntartható a fejlődés? Lesz-e további növekedés? Milyen piaci változások zavarhatják meg a tevékenységet? Warren Buffett-re hivatkozom megint, aki szerint a lényeg az egyszerűség és áttekinthetőség. Pontosan ebből az okból kerülte el ő maga is az információs tehnológiai(IT) cégekbe való befektetést, amivel elkerülte ezeknek hatalmas bukását, bukás ami 2000-ben tetőzött.

Versenyképesség és előny

A cég versenyképessége szintén egy olyan tényező, amit a befektetőnek számba kell vennie mielőtt befektetne. Nem árt tudni, hogy mi az illető cég erőssége, illetve melyek a gyenge pontok és hogy ellensúlyozzák ezeket. Az azonos iparágban működő cégek között nagy eltérásek lehetnek ami a piaci poziciót, a gyártási tehnológiát, nyersanyag hozzáférést és másokat illet. Vegyük például a MOL esetét: versenyképességük jórészt a világszinten is magas hatékonyságú finomitóikból adódik. Ezt a méretű hatékonyságot a régióban senki nem tudja felmutatni (OMV, Lukoil, PKN), és ilyen téren a többiek messze elmaradnak a MOL mögött.

A versenyképesség megmutatkozhat stratégiai vagy akár mindennapi tevékenységi szinten is. A megfelelő stratégia kiválasztásához jó vezetőség kell és az eredmények hosszú távon mutatkoznak. Ezzel szemben a mindennapi teendők hatékonyabban, gyorsabban és olcsóbban való elvégzéséből gyorsan kis előnyre lehet szert tenni a vetélytársakhoz képest, ami idők során nagy előnnyé válhat. A fenti példát folytatva a Petrom-nak például, mielőtt az OMV megvásárolta volna, majdnem annyi alkalmazottja volt mint az amerikai Exxon Mobile-nak, de az eladásai csupán annak töredékét érték el. Melyik cég alkalmazottai voltak tehát hatékonyabbak, versenyképesebbek: Petrom vagy Exxon Mobile ?

A vállalati kultúra


”Ah
ány ház, annyi szokás.” – szokták mondani. Niincs ez másként a cégeknél, vállalatoknál sem. Ezt sem lehet igazán lemérni, viszont mindenki tudja, hogy a saját munkahelyén mi hogyan működik. Ez az a bizonyos helyzet, amire azt szoktuk mondani, hogy „Ezt mi így csináljuk’.

A vállalatnak, a megfelelő kultúra által, ideális esetben biztosítania kell minden, a cégben érintett fél (részvényesek, alkalmazottak, helyi önkormányzat, állam, bankok, civil szervezetek) igényeinek kielégítését. Manapság már nem elég csupán rekord méretű profitot termelni, mint ezelőtt 50-70 évvel. Az üzleti környezet nagyon összetett: a környezetvédelem felértékelődött, a civil szervezetek befolyása megnőtt, a globalizáció elterjedt. Mindezeknek az igényeknek a cégek csak megfelelően kiválasztott kultúrával tudnak válaszolni.

Ami nagy befolyással van a vállalati kultúrára az a beosztások révén kialakult rangsorok, a vállalati struktúra. Merőben másként közelítik meg a dolgokat azok, akik mindent központosítanak, és mindenben a nagyfőnök dönt, mint ott ahol helyi döntések is születnek. Az erőteljes központosítás általában nem jó, mivel gátolhatja a fejlődést (a főnök ideje korlátolt), valamint bizalmatlanságot jelent az alkalmazottakkal szemben.

A vállalat ugyanakkor minden érvényben levő jogszabálynak eleget kell tegyen – ezt nem árt hangsúlyozni az éves jelentésekben sem. Ha tudjuk, hogy a folyamatos kihágásokért (pl. környezetszennyezés) rendszeresen gondok vannak a hatóságokkal, jobb ha alaposan utánanézünk a dolgoknak.

Az áttetszőség és nyíltság, valamint a megfelelő időben közzétett jelentések nagyban javítják a vállalatról keltett véleményt és növelik a bizalmat. Az „üvegzseb” elve tehát nagy előnyökkel jár(nem ártana a politikusokra is rendszeresen alkalmazni).

A vezetői testület (angolul „the board”) felel a részvényesek jogainak védelméért és elbírálja a cég vezetőségének teljesítményét. Lényegében a testület arra vigyáz, hogy a menedzsment nem verje át a részvényeseket és ne a saját malmára hajtsa a vizet. Értelemszerűen itt arra kell ügyelni, hogy a testület tagjai függetlenek legyenek, tehát ne legyenek pl. ugyanakkor igazgatói is a cég ügyeinek. Jó, ha a fizetésük nem a cég teljesítményétől függ, mert ilyenkor nagyobb a veszély az igazgatókkal valő összejátszásban a megfelelő mutatók manipulációjában.

Ezek tehát dióhéjban a belső tényezők, amikre figyelni kell a cégek elemzésekor és amelyek segítenek megérteni a cég stílusát, hozzáállását, versenyképességét. Mindezek pedig hozzájárulnak a megfelelő befektetési döntés meghozatalához.

Bitai László


 

 

« vissza

Szólj hozzá!

hírdetések