Részvényekről I. rész
2008. december 20.

Szeretnéd, ha egy cég tulajdonosa lehetnél és sose kelljen munkába járj? Képzeld el magad, amint ülsz a kényelmes karosszékedben, nézegeted hogyan növekszik a céged, és rendszeresen kiküldik neked az osztalékos csekket, jó nagy összegben. Lehet, hogy álomszerűnek tűnik ez a kép, de közelebb van hozzád, mint gondolnád.

A fenti helyzetbe sokféleképpen kerülhetsz, de talán a legkönnyebben a részvények vásárlásával. A pénzügyi eszközöknek ezen csodálatos fajtája kétségkívül egyik legjobb vagyonépítő eszköz. A részvények alapkövei majdnem minden befektetési portfoliónak. Ha anyagi függetlenségen jár az eszed (és miért ne járna), akkor feltétlenül meg kell ismerned alaposabban a részvényeket, és ahogy ezek segíthetnek elérni céljaid.

Az elmúlt néhány évtizedben az átlagember figyelme exponenciálisan nőtt a tőzsde iránt. Ami egykor a gazdagok játékszere volt, manapság a vagyonépítés egyik módjává vált, mindenki számára. Az idők során a kereslet a részvények iránt nőtt. Manapság, a modern tőzsdék segítségével, mindenki hozzáférhet a részvénypiachoz, a világ bármelyik pontjáról.

Népszerűségük ellenére sokan nem értik meg teljesen a részvényeket. Valószínű, hogy hallottál már ilyeneket a munkatársaidtól, ismerőseidtől: “Pistike unokatestvére hatalmasat kaszált az xy részvényekkel, és most is van egy tuti tippje” vagy “vigyázz a tőzsdével – még az inged is elveszíted pár nap alatt.” Ez a félreinformálás mai napig is folyik és valószínű folytatódni fog ezután is, főleg ahogy a tőzsde elég jó eredményeket mutat fel itt Romániában is. Persze a 2008 évi esése sokakat meglepett, főleg azokat, akik azt hitték, hogy a részvények a gyors meggazdagodás egyik módja. A részvények igenis nagy vagyonokat hozhatnak létre, de nem kockázatmentesek.

A kockázat kezelésének egyetlen módja a tanulás. A tőzsdén leselkedő veszélyek elkerülésének kulcsa az, hogy megértsük mibe fektetjük pénzünket és folyamatosan tanuljunk.

Szóval mi is az a részvény?

Egyszerűen mondva: a részvény egy adott vállalkozás tulajdonrésze. A részvény a vállalkozás javai fölötti résztulajdont jelent, valamint jogot ad a nyereség egy részéhez is. Tehát aki részvénytulajdonos, az birtokolja a vállalat javainak egy részét.

Részvényt birtokolni azt jelenti, hogy egyike vagy a sok tulajdonosnak (részvényesnek), és ezért birtokolod egy részét mindennek, ami a cég tulajdona. Igen, ez elméletileg azt jelenti, hogy a tiéd egy kis rész minden bútorból, minden épületből, minden szerződésből. Tulajdonosként, jogod van a cég profitjának neked járó részéhez, valamint szavazati jogod is van.

A részvényt egy nyomtatvány képviseli. Ez a bizonyos darab papír bizonyítja a tulajdonjogodat. A mai modern világban, amikor már minden számítógépen keresztül történik, már nem fogsz a kezedbe kapni egy ilyen papírt, mivel a brókercégek elektronikus formátumban tárolják az efféle adatokat, ezáltal megkönnyítve a kereskedést. Régebb, amikor valaki el szerette volna adni a részvényeit, el kellett őket vigye a brókerhez. Manapság a kereskedes egy kattintással vagy telefonhívással megy végbe, és így sokkal egyszerűbb mindenkinek.

Ha valaki részvénytulajdonos, az még nem azt jelenti, hogy beleszólhat az illető cég vezetésébe és mindennapi tevékenységébe. A cég életébe való beleszólás jogát és mértékét a szavazati jog adja meg, részvényenként általában 1 szavazati jog jár. Például ha MOL részvényeket birtokolsz, nem jelenti azt, hogy felhívhatod a vezérigazgatót és elmondhatod hogyan kéne a benzint előállítani.

A cég vezetőségének dolga az, hogy megnövelje a cég értékét a részvényesek számára. Ha ez nem így történik akkor a részvényesek leszavazhatják a vezetőséget. Elméletileg. Gyakorlatilag, az egyéni befektetők ritkán birtokolnak elég részvényt ahhoz, hogy befolyásolják az ilyesmit. Tulajdonképpen a nagykutyák fognak mindig dönteni, úgy mint a befektetési alapok, vagy a multimilliomos befektetők.

A mindennapi részvénytulajdonosokat általában nem zavarja, hogy nem szólhatnak bele a cég vezetésébe. A fontos az, hogy részvényesként jogod van a cég profitjának egy részéhez és résztulajdonosa vagy a cég javainak. Néha a profitot osztalék formájában osztják szét. Minél több a részvényed, annál nagyobb részt kapsz az osztalékból. Annak a ténynek, hogy résztulajdonosa vagy a cég javainak csak a cég csődjének esetében van jelentősége. Felszámolás esetén ugyanis részt fogsz kapni abból, ami a a tartozások kifizetése után maradt. Ezen tulajdonjog nélkül a részvény semmit sem érne.

A részvény egy másik nagyon fontos tulajdonsága a korlátozott felelősség, ami azt jelenti, hogy részvénytulajdonosként nem vagy felelős ha a cég nem tudja kifizetni adósságait. Más cégtípusok (pl. Romániában a “Societate in comandita simpla”) esetében a tulajdonosok felelősek a cég adósságaiért, melyekért akár a személyes vagyonukkal is fizethetnek. A részvénybirtoklás azt jelenti, hogy legfeljebb annyit veszíthetsz, amennyit befektettél; a saját javaid nem veszítheted el.

Miért bocsát ki egy cég részvényeket?

Miért osztanák meg a profitot a cég alapítói ezer más emberrel, mikor megtarthatnák maguknak? Azért, mert előbb vagy utóbb minden cég életében eljön az idő, amikor tőkére, azaz pénzre van szüksége. Ahhoz, hogy pénzre tegyenek szert, kétféleképpen járhatnak el: kölcsönkérhetik vagy eladják a cég egy részét, amit részvénykibocsátásnak is nevezünk. A kölcsönkérésnek több módja van: banki kölcsön vagy kötvénykibocsátás – ez a finanszírozás kölcsön által(debt financing). A részvénykibocsátást saját tőke általi finanszírozásnak nevezik(equity financing).

A részvénykibocsátás azért előnyös a cég számára, mert nem kell visszafizetni, valamint nem kell kamatot fizetni rá. Az újdonsült részvényesek mindössze azt a reményt kapják cserébe a pénzükért, hogy a részvényeik valamikor többet fognak érni, mint amennyit fizettek érte. Egy bizonyos részvény első eladását, illetve kibocsátását, Nyilvános Kibocsátásnak nevezzük ( Initial Public Offering- IPO).

Fontos megértened a különbséget a kölcsönnel való finanszírozás és a saját tőkével való finanszírozás között. Amikor adósság-alapú értékpapírba fektetsz (pl. kötvény), befektetésed garantálva van, és ugyanúgy a kamat is.

Amint tulajdonossá válsz, vállalod azt a kockázatot, hogy a cég nem lesz sikeres – ahogy egy kis vállalkozó tulajdonosának sincs biztos jovedelme, a részvénytulajdonosnak sincs. Ha egy cég csődbe megy és felszámolódik, előbb a hitelezőket fizetik ki, majd a részvényeseket. Ez azt jelenti, hogy részvénytulajdonosként nem fogsz pénzt kapni ameddig a bankokat és más hitelezőket ki nem fizettek. A részvénytulajdonosok sokat kereshetnek, ha jól megy a cég, de ha nem megy jól, elveszíthetik az egész befektetésüket. Tehát kockázatot vállalnak.

A kockázat

Ki kell hangsúlyozni, hogy a nincs semmiféle biztosíték a részvényeket illetően. Van cég, amely ad osztalékot, de sok cég nem fizet. Ráadásul azok sem kötelesek fizetni, amelyek hagyományosan szoktak. Osztalékot nem kapván, a befektető csak úgy tud a befektetésén nyerni, ha megnő az illető részvény árfolyama. Ugyanakkor elméletileg bármely cég csődbe mehet, ilyenformán elveszítve a teljes befektetést.

Bár a kockázat nagyon ijesztően hangzik, van egy jó oldala is. Nagyobb kockázatot vállalva nagyobb hozamokat lehet elérni. Ez az oka annak, hogy az idők során a részvények hozama meghaladta a kötvények vagy a bankbetétek hozamát. Hosszú távon egy részvénybe való befektetés átlagosan évi 10-12%-os évi hozamot produkált. Warren Buffett például annyira jól válogatta meg a cégeket, hogy befektetései átlaghozama meghaladta a 22%-ot. S mindezt évtizedeken át.

Részvénytípusok

Két típusú részvény létezik: közönséges valamint preferenciális részvény.

Közönséges részvények

A közönséges részvény – amint a nevéből is kiderül – közönséges. Amikor valaki a részvényekről beszél, általában erről a részvénytípusról van szó, hiszen a részvények többsége közönséges. A közönséges részvények résztulajdont jelentenek az adott cégben és jogot adnak a cég profitjának egy részéhez.Hosszú távon, a közönséges részvények nagyobb hozamokat termelnek majdnem minden befektetéhsez viszonyítva.

Kiváltságos vagy elsőbbségi részvények

A kiváltságos részvények is bizonyos mértékű tulajdonjogot jelentenek, de általában nincs szavazati joguk(ez változhat minden egyes cégnél). A kiváltságos részvények tulajdonosai többnyire egy garantált fix osztalékot fognak kapni. Ez különbözik az átlagos részvénytől, hisz a közönséges részvények osztaléka változó, és sohasem garantált. Egy másik előnye, hogy felszámolás esetén a kiváltságos részvények tulajdonosai előbb kapnak pénzt, mint a közönséges részvények tulajdonosai (de ők is csak miután a hitelezőket kifizették). A kiváltságos részvények “lehívhatók” is lehetnek, azaz a cég visszavásárolhatja őket bármikor, bármilyen okból (általában felárat fizetve értük).

Néhány szakember nem is tekinti őket a cég saját tőkéjének, hanem inkább egy fajta kölcsönnek. Tulajdonképpen a kiváltságos részvények a kötvények és a közönséges részvények között helyezkednek el.

Részvények osztályozása

A közönséges és a kiváltságos részvénytípusok a legismertebbek, viszont a cégek bocsáthatnak ki sajátságosan kialakított részvényeket(főleg a külföldi cégekről van szó). Ennek egyik legelterjedtebb oka az, hogy néha a cégek szeretnék ha a szavazatok többsége bizonyos emberek kezében összpontosuljon; ezt úgy tudják elérni, hogy különböző osztályú részvényeket bocsátanak ki, külonböző szavazati jogokkal felruházva ezeket. Például az egyik osztály – amely a kiváltságosak kezében lesz – 10 szavazati joggal bír részvényenként, míg a második osztályú részvény tulajdonosai csak 1 szavazati joggal rendelkeznek.

Amikor több osztályú részvénye van egy cégnek, általában A osztályú és B osztályú részvényként jelölik őket.

Kapcsolódó írások:

Részvényekről II.rész

A készpénzáramlás(cash flow) elemzése

Az eredménykimutatás elemzése

A portfolió

« vissza

Szólj hozzá!